Appia, Adolphe: A zene és a rendezés. 1892 - 1897 (Válogatás) I. - Korszerű színház 98. (Budapest, 1968)

Első rész: A rendezés mint kifejezési eszköz

a fényforrásokat vetjük el, és valamennyi abnormális környezetben nyert tapasztalat másutt igen nagy haszonnal járhat.

Előszűr is arra a kérdésre kell választ keresni, hogy melyik gépet melyik fénykategóriába /szórt vagy aktiv/ sorolhatjuk.

Amennyire ezt a priori meg lehet Ítélni, a kevésbé kezelhető és kevésbé mozgatható gépeké azok, amelyek a legjobban és legegyenletesebben árasztják fényüket, kapják majd 8 szórt fény szolgáltatásának feladatát. Ide tartoznak tehát: a szuffiták, a mozgatható "lécek" és természetesen minimális mértékben, az előszinpad rivaldafényei. Semmi kétség, hogy ezeknek kezelése és elhelyezése egészen más lesz olyan díszletben, amelyet nem az egymást követő párhuzamos vásznak uralnak, ámde sajátos felépítésüknek alapelve nem sokban változhat. Az aktiv fényt a tökéletesen mozgékony és változtatható gépek fogják szolgáltatni, és ennek megfelelően mechanizmusukat a legnagyobb gonddal kell tökéletesíteni. A szórt fényt adó, többé vagy kevésbé rögzített berendezésekhez, variálható átlétszósógu előtéteket kapcsolunk, amelyeknek az a céljuk, hogy csökkentsék e gépeknek a közvetlen környezetükben levő tárgyakra, valamint a közelükbe kerülő színészekre eső túl éles féhy„ hatásét. Az aktiv fényt szolgáltató mozgékony és kezelhető gépek jelentős részét úgy kell majd megszerkeszteni, hogy fényüket útközben különböző módon megszakíthassuk: és ha a fény elektromos alkalmazását a drámában való alkalmazása előtt hozzávetőlegesen rögzíteni lehet, a fénymegszakitási eljárás /noha láthatatlan/ magéhoz a díszlethez tartozik, és mindenkor ad hoc, a díszlet-elhelyezéssel egyeztetve szerkesztjük meg. Amikor a díszlet-elhelyezést tárgyaltuk, már láttuk, hogy az aktiv fény részleges akadályoztatásának milyen jelentősége van a színpadkép érintetlen kifejező erejének megőrzése tekintetében; erre vonatkozóan a festett díszlet tárgyalása uj8bb példákkal fog szolgálni. Ami pedig a transzparensek átvilágítását illeti, az kizárólag a festéshez tartozik és nem gyakorol befolyást az aktiv fényre, ha csak annyiban nem, hogy szabad érvényesülést biztosíthat számára, miután csak a festményt világítja meg, a díszlet többi részét nem.

97