Appia, Adolphe: A zene és a rendezés. 1892 - 1897 (Válogatás) I. - Korszerű színház 98. (Budapest, 1968)

Első rész: A rendezés mint kifejezési eszköz

ez a festés látszani is akar, a világitás számára csak igen kor­látozott változásokat tesz lehetővé. Ha s szerző választotta szín­hely megvalósításában abból az elvből indulnak ki, hogy a szin­­hely élettelen aspektusa számára a maximális valószerüsé? et biz­tosítsák, semmi ok rá, hogy formáját gyakorlati felbe sználása so­rán módosítsák. A nap-különböző óráit a világitás szinével és kon­vencionális intenzitásával jelzik. Minél jobb an befestik a diszle­tet, annál kevésbé lesznek kifejezőek a világítás ezen különböző változatai, mivel nem lehetnek összhangban a festéssel. Ha a cse­lekményben tenaészetfölötti esemény következik be, a díszlet részben vagy' egészben változik, a világitás követi mozgását. ímde - ha nem a kifejezés elve uralkodik - akármit tegyünk is, a szín­játék mozgékonysága mindig csupán egymást követő és egymáshoz vi­szonyítva éllandő állapotok sorozatából fog állni, miután minden változatnak kielégítő szemfényvesztő illúziót kell nyujania.1 A Wortton-drámában a költői és a zenei textura közötti variálható arányok, továbbá a kizárólagosan belső, illetve a kívülre terjedő kifejezés, az időtartamok, az intenzitások és a hangzások variál­ható arányai és mindezen tényezőknek egyetlen és ugyanazon cselek­mény során történő alkalmazása, mér önmagában ismerész kihívást jelent azzal szemben, amit "valószerüség"-nek nevezünk. Ha egy ilyen partitúrából eredő látványnak, annak érdekében, hogy kifeje­ző legyen, el kell vetnie az "illúzió" kutatásét, már a puszta józan ész is arra készteti, hogy megtagadja ezt a hiábavaló kuta­tást. Többé nem arról van szó, hogy úgy valósítsunk meg egy hely­színt, ahogyan mindazok látnék, akik odakerülnének, hanem úgy kell megvalósítanunk, ahogy azt a költői-zenei szöveg kifejezi. Ennek a kifejezésnek a változatai szabályozzék s látvány változatait,még­pedig a kettő összefüggésének mértékében. Ha tehát elméleti oldal­ról tekintve, az előadás mozgékonysága e kifejező forma része, a közönség oldaléról tekintve ez e mozgékonyság egyszerű technikai 1. Még az úgynevezett "Wandeldekoration" is ezt a jelleget őrzi, hiszen voltaképp valamely ugyanazon elv szerintfestett vászon­­sorozatból áll. 9o

Next

/
Thumbnails
Contents