Simson, Lee: Kezdődhet a játék. II. (A díszlet művészete) - Korszerű színház 97. (Budapest, 1968)

III. rész: A színész és a harmadik dimenzió

ezt az elvét a herceg a jelmezekre is kiterjesztette, ujahh for­radalmi jelentőségű precedenst teremtett. A színészek öltöztetése azelőtt majdnem annyira hanyag és gondatlan volt, mint a statisz­ta-jelenetek próbái s a jelmezek hatása vagy rikitó, vagy szegé­nyes volt. Szinte hirét sem hallották valamiféle következetes tö­rekvésnek, hogy a jelmezek stilusát a produkció általános stílu­sához hangolják és a kísérlet, hogy a jelmezek legalább száz év­nyi pontossággal az ábrázolt korszákon belül maradjanak, csaknem mindig kudarcot vallott. 1859-ben, amikor a krinolin divatja dü­höngött, egy német rendező egyértelmű rendelkezést függesztett ki, hogy a színészek semmi körülmények között sem viselhetnek krino­­lint ókori jelmezek alatt. De a korszak vezető német színésznői­nek fennmaradt képei mégis azt mutatják, hogy Iphigeneia és Medeia klasszikus felsőruháit bizony nyilvánvalóan krinolinos alsószok­nyák tartótnak ki. Néhány alapstilust és néhány színházi kelme né­ven ismert anyagfajtát húztak rá a repertoár egész skálájára, Sztanyiszlavszkij igy festi meg a szinházi jelmezek terén Moszk­vában uralkodó helyzetet, a meiningeni társulat vendégszereplésé­nek idején: "A jelmezszabók műhelyében csupán három stilus volt divatban: ’kaust’, ’A hugenották’ és ’Molière’... Van valami spa­nyol jelmeze, a ’kaust’ vagy a ’Hugenották’ stílusában? — kérdez­ték általában a jelmezszabóktól. Tannak Valentinjeihk, Mephistóink és St. Bries-eink minden színben - hangzott a szokásos válasz." Mint a szinházi produkció valamennyi más ága, a jelmezek is az o­­pera hagyományait követték. Egyetlen vezető színész -sem viselt ma­gas ingnyakat vagy nyakfodort. A nyakat szabadon kell hagyni, mert különben elfullad a hang. A fiatal hősszerelmesek szerelmi jele­neteiket a byroni ing egyik vagy másik változatában játszották.És minden szinész és színésznő többé-kevésbé azt viselte, amihez ked­ve volt. Az összhatás a legjobb esetben jelmezbálhoz hasonlított. Meiningenben a jelmezeket minden darabhoz ugyanolyan gonddal ter­vezték meg, mint a díszleteket és mindkettőhöz egyszerre készítet­ték a vázlatokat. A szinházi közönség először észlelte azokat a vonal- és sziluettbeli különbségeket, melyek a spanyol,francia és olasz reneszánsz divatját megkülönböztették. Verrocchio, Dürer, Bolbein, Raphael, Velasquez, vagy egy római szobor szolgáltatta a modelleket, a szinházi szabó önkénye helyett. A történelmi diva-26

Next

/
Thumbnails
Contents