Simson, Lee: Kezdődhet a játék. I. (A díszlet művészete) - Korszerű színház 96. (Budapest, 1968)
III. rész: A színész és a harmadik dimenzió
ion keresztül cikázó vetített fénynyalábok játéka: a 15 méter mély és 22,5 méter magas teret végtelennek érzi. Az áhltatosan tompa fényben a nézők ismét összeverik tenyerüket, ismét felkiáltanak: "Jaj de szép!", és kijelentik, hogy a színház végre megérte saját megdicsőülését. A színházba érkezve előre kialakított világképet hozunk magunkkal. Meghatározott álláspontról szemléljük a drámákat, amelyek a lét valóságát vagy értelmét kivárják kifejezni; álláspontunk határait azonban nem a proszceniumkeret szabja meg, hanem saját szellemünk korlátái. Ha a diszletet szépnek látjuk, e szépséget az határozza meg, hogy a szóban forgó diszlet mennyiben idézi fel vagy közelit! meg az adott korszakban elfogadott világszemléletünket. Minden egyes előadott dráma része egy nagyobb szövegkönyvnek. E szövegkönyv lapjain már az előadás megkezdése előtt drámai formába öltöztettük a társadalmi erőket és meghatározott szerepet juttattunk a természetnek az emberi sors formálásában.A legnagyobb drámák, amelyekhez mint klasszikus remekekhez visszavisszatérünk, egyben saját koruk társadalmi és kozmikus szemléletét is kifejezik. Végső soron valamennyien az eszmék és gondolatok színházát értékeljük. E szinház színpada a mi világképünk; és ez a világkép minden korban tényekből és fantáziaképekből áll, a megfoghatóból és a megfoghatatlanból, olyan dolgokból, amelyeket valóságosnak érzünk, mert tapintjuk, látjuk, halljuk őket és a dolgok jelképeiből, amelyeket ugyanilyen valóságosnak érzünk, pedig csak következtethetünk rájuk, megálmodhatjuk vagy megérezhetjük őket. Efféle képeket teremtettek azelőtt az uralkodó vallások. Ám a szinház még a vallási hit virágkoraiban sem teremtett világképet - csak a már meglévő világképet tükrözte. A modern tervezőknek le kell mondandók ama nevetségesen nagyképü elgondolásról, hogy színes fények és kopár spanyolfalak harcbavetésével uj vallást vagy valláspótlékot dolgozhatnak ki. Legfeljebb az áll módjukban, hogy illusztrálják a modern vallás által kidolgozott mindenkori világképet - amennyiben ilyen vallás valaha létrejön. Meglehet, hogy ehhez a színpadi illusztráláshoz démonok es fúriák helyett mikrobákat és elektronokat kell megszemélyesíteniük; töviskorona és fából készült feszület helyett 68
