Simson, Lee: Kezdődhet a játék. I. (A díszlet művészete) - Korszerű színház 96. (Budapest, 1968)
III. rész: A színész és a harmadik dimenzió
rany. Váljék hát a színház templommá és keljen versenyre a szent római vallás pompájával. De a szinház a maga ragyogását olyan díszletekre ontotta, ahol a márványcsarnokok továbbra is csai: festett vászonból készültek. Ezért aztán Craig a szabad levegőre menekült, kijelentvén, hogy a szinház meghalt, amikor zárt ajtó; mögé költözött. A áramának, akár az építészetnek, létszükséglete hogy a napban fürödjék. A legfőbb mester nem Shakespeare, hanem Aiszkhülosz. Ennek során ismét felfedezte a színészt; a görögök szabadtéri színházaiban a dráma azért diadalmaskodott, mert előadók és nézők között nem volt szakadék. "A színészek nem úgy osontak be, mint fehér egerek egy néma szobába... egyenesen léptek, ugrottak vagy siklottak előre a nézők közé." A drámaírók azonban valahogy nem vetették rá magukat erre az oly ékesszólóan kínált alkalomra. Továbbra is a moszkvai, berlini, londoni, párizsi és New York-i kísérleti színházak számára Írtak, amelyek a legcsekélyebb hajlandóságot sem mutatták, hogy a Riviérára vagy Dél-Kaliforniába emigráljanak. Néhány amerikai város bőkezűen szabadtéri színházakat építtetett vagy szabadtéri előadásokat szubvencionált, hogy ezáltal megváltoztassák a modern dráma irányát. De a modern dráma szemmel láthatóan nem hajlott a szóra. E színjátékok közül a legbecsvágyóbbat éjszaka tartották egy New York-i stadionban. Joseph Urban jól summázta az elektromos kor ingerültségét, amikor az egész éjjelen át tartó világítási próba után megpillantotta az éger a hajnal első sugarait és felkiáltott: "Itt jön megint ez az átkozott nap, hogy mindent elrontson nekünk !" A dráma nem volt hajlandó kilépni a napfényre. Craig végül utána ment a falak közé és bejelentette minden eddigit betetőző találmányát: a szándékosan mesterkélt szinpadi hátteret, vagyisa meztelen spanyolfalakat, amelyeket egy soha le nem leplezett mechanikai rendszer révén végtelen változatokba lehetett csoportosítani, és igy megjeleníthették bármilyen színhely belső vagy külső részét, sárkunyhótól templomig, a Harrod nagyáruháztól a versailles-i palotacsarnokig. Ugyanakkor e spanyolfalak absztraktak maradtak és festésükről egyedül a fény gondoskodott. Ahogy egy szónok egyszer megjegyezte: hasonlatosan Caesar feleségéhez,minős