Akimov, N.: Színház és látomás - Korszerű színház 95. (Budapest, 1967)

Színház, drámaíró, néző

A közös cél - a kommunizmus felépítésében való aktiv részvétel - sok feladat társulásából állhat össze, amelyet.nem egyik-másik színháznak, hanem a szinházi front egészének kell végrehajtania. E feladatok különböző nagyságúak, az emberi életnek különböző te­rületeit ölelik fel és nincs olyan színház, amely egyedül megold­hatná őket. Amikor azt mondjuk, hogy különböző, sajátos profilú színházakra van szükségünk - ez nem jelenti az öncélú sokrétűség hajszolását. Minden művészetben - az asztalosmüvészettől az orvos művészetéig - az eszközök nagy választékára van szükség, egyetlen eszközzel nem boldogulhatunk. Az olyan kalapáccsal, amely egyúttal harapó­fogó és csavarhuzó is, csak a dilettánsok végeznek apró házi javí­tómunkát. Színházunk előtt sokrétű feladatok állnak és hadserege nagy - ez felveti annak szükségességét, hogy a munkát racionálisan osszuk fel az egyes szervezetek műfaji és sajátos művészi lehetősége­inek megfelelően. Milyen feladatokra bontható a szovjet szinházmüvészet tevékeny­ségének közös célja? Ideológiánk népszerüsitése művészeti alkotások segítségével. Ak­tív részvétel a nemzetközi és hazai politikai életben; mai problémáink megoldásához hozzásegítő történelmi kérdések meg­világítása; haladó nézetek beplántálása a nézők tudatába társadalmunk köl­csönös kapcsolataira, ezek között a munkára, az életre, a társa­dalmi és magán kapcsolatok kialakítására vonatkozólag; a világirodalom olyan klasszikus alkotásainak megelevenitése, a­­melyeket nélkülözhetetlen kulturális tápláléknak tartunk minden néző számára és amelyek segítséget nyújtanak korunk fontos kér­déseinek megvilágításához; nézőink tájékoztatása a világ drámairodalmának haladó jelensége­iről. A népek barátságának erősítése a kulturális csere utján;

Next

/
Thumbnails
Contents