Akimov, N.: Színház és látomás - Korszerű színház 95. (Budapest, 1967)
Színház, drámaíró, néző
gyetlen egyéni, féltve őrzött gondolatát sem. Nem Ítélem el az illető művészt, mert színházi kritikánk okot adott erre az önvédelemre, de óvatoskodásának kárát látja az olvasó, a színházi közvélemény és a szovjet színháztörténet, amelynek a jövőben sokkal nehezebb lesz eligazodnia azon, mit akart mondani és mit gondolt valamely szovjet szinházmüvész. Szeretném remélni, hogy az effajta kritikai módszerek már elavultak, s uj korszakba léptünk, amikor is a művészek bátran beszélhetnek alkotómunkájuk legkényesebb kérdéseiről, csakis a művészet érdekét tartva szem előtt, de a becstelen kritikának elszomorító eseteivel sajnos még ma is találkozhatunk. Miért gondolom, hogy a legkiválóbb színházművészek őszinte megnyilatkozása értékes és érdekes lehet mind müvésztársaik, mind a fiatalok, mind pedig a történelem számára? A válasz nyilvánvaló, csupán a következőket szeretném még hozzáfűzni: a szovjet színház jelenleg az elhúzódó strukturális átszervezés stádiumát éli. A társulat szervezés, a szinházvezetés módszerei, anyagi bázisa, nem beszélve a legtöbb szinházépület korszerűtlenségéről, olyan feltételeket teremtenek, amelyek között korántsem valósítható meg a vezető rendezőknek minden elgondolása és terve. Sok álom beteljesületlen, nem válik reális művészi értékké,szellemi értékük azonban rendkívül izgalmas Ígéret a jövő számára. Ezen felül, függetlenül a rendezői koncepció megvalósulásának lehetőségeitől, még a legkiemelkedőbb művész munkája sem egyenletes - egyik müve jobban sikerül, a másik kevésbé.Szerencsénkre, ez nem csupán a színházra, hanem minden más művészetre is érvényes. A tanulmányozásra méltó művész munkáját nyomon követve, támaszkodjunk mindig legsikeresebb müveire. Ez sokkal hasznosabb, mintha kudarcainak, balsikereinek kutatásába mélyedühk el. Ha például Ohlopkov művészi módszerét kivánom megérteni,elsősorban sikeres munkái koncepciójának keletkezése és módszere érdekel, és több hasznot is húzok ennek tanulmányozásából, mint ha balsikereiből arra a következtetésre jutok, . hogy Ohlopkov rendezői módszere nem megfelelő. Igen, föltehetőleg nem való Tovsztonogovnak, de megfelel Ohlopkovnak és nem egy nagy művészi értékű előadást eredményezett. he
