Akimov, N.: Színház és látomás - Korszerű színház 95. (Budapest, 1967)
Színház, drámaíró, néző
Milyen mértékben fejezi ezt ki drámairodalmunk? Még igen csekély mértékben. Drámaíróink sajnos olyan szűkkeblűén, szinte kanonizált lajstrom szerint szűrik meg a hivatásokat és jellemeket, amelyeket színdarab jrikban felhasználnak, hogy ezzel kiszikkasztják az ország társadalmi életének képét. Ha például a drámairó életteli drámai vagy vígjátéki helyzetre lel, a szereplők kiválasztásánál már nem annyira művészi, mint inkább taktikai szempontok vezetik - egyes szereplők azért esnek ki,mert kisszámú, vagy "nem tipikus" szalmát képviselnek, másoknak a jelleme "nem tipikus", megint mások azért, mert még nem rendezték magánéletüket a kívánatos módon. Ez a mérce, amelyet a szerzők és a kritikusok gyakran alkalmaznak, megfosztja a drámairodalmat széles hatósugarától. Mielőtt azonban rákezdenénk, hogy ezen siránkozzunk, tisztáznunk kell egy bonyolult és problematikus kérdést: hogyan hat a nézőre az, amit a színpadon lát? Erre vonatkozóan többféle nézet alakult ki. Egynémely kritikus úgy véli, hogy a nézők azonnal, betű szerint leutánozzák azt, amit a színpadon láttak. A szindarabbeli férj eltaszitja feleségét - erre a néző hazamegy és kituszkolja a lakásból hitvesét. Korrupt embert lát a színpadon és másnap már ő is megvesztegethető. Végignézi, hogy a hősök vodkát isznak és rögtön alkoholistává züllik. Ez természetesen igen leegyszerűsített és túlzott álláspont, de szerencsére soha nem viszik következetesen keresztül, mert szigorú érvényesitése esetén a világirodalom klasszikusainak nagy része nem lenne bemutatható! Nem félünk attól, hogy a szovjet férfiak családi életükben Othello vagy a lermontovi Arbenyin példáját utánozzák, a női nézők pedig a Vihar Katyerinája vagy Karenina' Anna példáját követve oldják meg problémáikat. Bátran ábrázolunk gonosz hősöket - III. Richárdot, Jágót, a Polgármestert, Varravint és jogosan tételezzük fel, hogy a bűnök és a gonoszság éles ábrázolása a nézőtéren ugyanilyen éles tiltakozást vált ki a rossz ellen és felébreszti kívánságunkat, hogy harcoljuk ellene. 32
