Akimov, N.: Színház és látomás - Korszerű színház 95. (Budapest, 1967)

Vidám színház

Minden esetben alkal­mazható megállapítások /alkalmazásuk veszély­telen, mert ellenkező­jük nem bizonyítható/. Nem elég mély. Sematikus. Mes­terkélt. A szerző kísérletet tett a nézők /megnevettetésére meghatására, feladására stb,/ Ezt az emlékeztetőt összeállítója egész életén át kitünően al­kalmazta. A legérdekesebb azonban, hogy a vígjáték az ilyen és ehhez ha­sonló kritériumok és nehézségek ellenére is él és utat talál a nézők szivéhez. Igaz, hogy a legtöbb vigjáték csak félénken ironizál, kevéssé él műfaji jogaival, legtöbbször inkább csak félig vigjáték. De a né­zők szeretik ezt a műfajt. E körülményeknek arra kell késztetni­ük a kritikusokat, hogy vizsgálják felül a vígjátékkal szembenéfc­­foglalt magataftásukat. A közönség szeretete széttöri a hagyo­mányt, amelynek szellemében óvatoskodva és bizalmatlanul fogad­ták a vigjáték műfaját; a tréfa meg nem értését irodalmi és szín­házi közvéleményünk egyre inkább a rokkantsági nyugdíjra való i­­gényjogosultság alapjául fogja fel. Virágozzék fel hát igazában vigjáték-irodalmunkl 1948. 123

Next

/
Thumbnails
Contents