Esslin, Martin: Az abszurd dráma elmélete - Korszerű színház 94. (Budapest, 1967)
2. Arthur Adamov - A gyógyítható és a gyógyíthatatlan
tékben abszurd, nélkülözi ezt a tragikus elemet. Társadalmi és politikai sikon Adamov a megoldást a kommunizmusban találja meg. De az ő kiállása a kommunizmus ügye mellett roppant egyéni jellegű. Ó a kommunizmusban nem lát semmiféle termeszetfölötti, szakrális elemet. Ideológiája merőben emberi vonatkozásokra korlátozódik, és Adamov számára nyitott kérdés marad, hogy "vajon valami, ami az emberi szférára korlátozódik,valaha is megragadhat-e többet az ember-alattinál".' ' Ha igy áll a helyzet, miért támogatja mégis a kommunizmust? "Ha ennek ellenére a kommunizmushoz pártolunk, ez pusztán azért-van, mert egy napon, amikor a kommunizmus egészen közel kerül majd legfőbb céljának megvalósitásához - mindama ellentmondások legyőzéséhez, amelyek az emberek között a javak cseréjét meggátolják -, elkerülhetetlenül szembe találkozik majd a dolgok természetében rejlő nagy 'nem’-mel, amelyet harcai során hite szerint figyelmen kivül hagyhatott. Amikor majd az anyagi akadályokat leküzdötték, amikor az ember többé nem csaphatja be magát boldogtalanságának természete felől, akkor feltámad majd a szorongás, amely annál hatalmasabb s annál termékenyebb lesz, mivel lehántódott róla minden, kiteljesedését gátló körülmény...n/**/ Adamov a második világháború vége felé kezdett drámákat Írni. Ebben az időben Strindberget olvasta és Strindberg drámáinak,nevezetesen az Álomjátéknak hatására kezdte felfedezni a drámai anyagot mindenütt maga körül, "a legközönségesebb mindennapi eseményekben, különösen az utcai jelenetekben. Mindenekelőtt a járókelők sorai tűntek fel, magányuk a tömegben, beszédük ijesztő sokfélesége; örültem, hogy beszédükből csak foszlányokat hallok, amelyek más beszélgetésfoszlányokkal összekapcsolva mintegy összetett egésszé nőttek; egésszé, amelynek épp töredékessége vált jelképes igazságának biztositékává."Z**3/ Egy napon Adamov: Le Refus. L’Heure Nouvelle, II. sz. lábjegyzet a 6. oldalon. /xx/ Uo. -/xxx/Adaujov; Théâtre II. Gallimard, Párizs 1955. Note Préliminaire, 8. o. 28
