Esslin, Martin: Az abszurd dráma elmélete - Korszerű színház 94. (Budapest, 1967)

6. Az abszurd hagyománya

lyet sikerrel mutattak be balett-operaként /Frederick Ashton koreográfiájával és Virgil Thomson zenéjére/ lényegileg absztrakt prózai költemény, amelybe többé-kevésbé önkényesen belerendezhetők a "tiszta szinház" elemei. Amikor, élete vége felé, Gertrude Stein cselekménnyel és dialógussal felszerelt darabot irt, Yes is for a Very Young Kan /Az igen csak ifjaknak való/cimen.ez szelíden steini modorú, rendkívül érdekes, de lényegében hagyományos műnek bizonyult a francia ellenállásról meg egy emigráns amerikai hölgyról, aki be nem vallott szerelmet táplál egy fiatal francia ellenállási harcos iránt.

Bizonyos értelemben az abszurd dráma korai példájának tekintendő F. Scott Fitzgerald The Vegetable /A zöldség/ cimü drámája,amely 1922 novemberi bemutatóján csúfosan megbukott. Megállapításunk vonatkozik a darabnak legalábbis középső részére, amely groteszk nonszensz-szerü verzióban mutatja be a Fehér Ház életét. Ám ezt a szatirikus jelenetsort a szerző kinos igyekezettel indokolja oly mádon,hogy hőse, Jerry Frost az első felvonásban csempészett alkoholtól berúg és igy a szatirikus betét mint alkoholmámor terméke nyer igazolást} a harmadik felvonásban a cselekmény hasonlóan izzadságos eszközökkel térül vissza a földre. A zöldség kísérlet a naturalista konvencióval való szakításra és épp azért mond csődöt, mert szilárdan benne gyökerezik ebben a konvencióban.

Ezt a csapdát kerülte el remekül E.E. Cummings Hímje /0, 1927/,

az egyik legsikerültebb szürrealista stilusu dráma, amely sokkalta szervesebb művészi egészet alkot, mint a kor francia szürrealista drámáinak többsége. Ebben a műben egy férfi és egy nő szellemi odisszeája ágyazódik vásári jelenetek és fantasztikus epizódok álomszerű sorozatába. Eric Bentley a drámát szellemesen úgy értelmezte, mint Me /én/, a hősnő fantáziaképét ; ^"érzéstelenítésben várja a szülést" és a dráma Me és Him, "egy fiatal amerikai pár valóságéhségekörül forog. Ebbe az értelmezésbe

^ Eric Bentley: Hôtes to him. From the Modern Repertoire TT Indiana University Press, 1957. 487. o.

150