Esslin, Martin: Az abszurd dráma elmélete - Korszerű színház 94. (Budapest, 1967)
6. Az abszurd hagyománya
télén azt ismételtl, hogy "édes Anima", ezzel felkelti Firdusi féltékenységét és mivel az nem tudja megfordítani fejét, hogy meggyőződjék a való helyzetről, bánatába belehal. Cillnderes urak kórusa - arcuk helyén lyukakkal - sebesen elszaval egy sor nonszensz-aforizmát és a Halál, aki a szereplők között egyedül rendelkezik teljesen normális emberi külsővel és öltözékkel,eltávozik Animával, akit "megpróbál vigasztalni, mégpedig ered' „ /x/ menyesen". Tzara ezt jegyezte fel naplójában: "Ez az előadás eldöntötte színházunk szerepét. A vezérszerep a kirobbanó spontaneitás szubtilis leleményeit illeti majd; a szöveg a nézőtéren születik, a rendezés látható lesz, az eszközök groteszkek - igen,ez a dadaista szinház. Ám noha a Dada szinházi pályafutásához ilyen nagy reményeket fűztek, a mozgalom soha nem gyakorolt a színházra igazi hatást. És ez nem is meglepő. A Dada lényegileg destruktiv volt és nihilizmusában olyan radikális,hogy aligha válhatott alkotói erővé egy olyan művészetben, amely szükségképp a konstruktiv együttműködésen alapul. Ezt ismeri el önéletrajzában Georges Ribemont-Dessaignes, a Dada egyik vezető francia képviselője: "A Dada ellentétes, kibékíthetetlen, robbanékony tendenciákból állt. Jelszava voltaképpen igy hangzott: elpusztítani a világot és helyébe olyan világot állítani, amelyben többé 3emmi nem létezik."^^3"^ A dadaisták színmüvei - melyeket nagyrészt ők maguk is adtak elő - lényegileg párbeszédes formájú nonszensz-költemények,hasonlóképp nonszensz-szerü szinpadi játékkal, bizarr maszkokkal és jelmezekkel. A Dada gálaestjén, 1920. március 27-én,Párizsban /amely a háború után a Dada központja lett/, a Théâtre de l’Ceuvre-ben egy válogatást mutattak be ilyen drámákból: köztük volt Tzara müve, La Premiere aventure céleste re Antipyrine /Antipirin ur első mennyei kalandja/, amelyben egy "para-Z1/ Oskar Kokoschka: Sphinx und Strohmann. Schriften 1907-1955, Albert Langen, München l95b. Ib7. öl /xx/ jj-ia-tan Tzara: Chronique Zurichoise. Die Geburt des Dada, i.m. 173. o. /xxx/georges Ribemont-Dessaignes: Dé.ià jadis. Julliard. Paris 1958. 121
