Katona Ferenc: Szabálytalan színháztörténet. I. - Korszerű színház 93. (Budapest, 1967)

Jegyzetek

14. I/.: előző fejezet 42. sz. jegyzetét.

15. L.: ugyanezen fejezet 10. sz. jegyzetét.

16. Utal rá, egyebek között:

PÉTERFFY Jenő: Összegyűjtött munkái.

Budapest 1902. - Lk. - 382. o.

17. A görög irodalom világa, i. k. - 238. o.

18. I/.: ugyanezen fejezet 16. sz. jegyzetét.

19. Max HERMANN: Forschungen zur deutschen Theatergeschichte des Mittelalters und der Renaissance, Berlin 1924.

20. Max HERMANN.

21. Albert KÖSTER: Ziele der Theaterforschurig. Berlin 1923.

22. BIEBER Lnu

23. HEVESI S.: Hamist Shakespeare-színpadon.

HEVESI Amit Shakespeare álmodott c. gyűjteményében. Budapest 1964 - 44. o.

24. Uo. - 44. o. /1. előző jegyzet/

25. "Megkülönböztetést tettek ebben az időben nyilvános és margánszinházak között. A magánszínházak /pl. a Blackfriars/ - sokkal elegánsabbak voltak és gazdagabb feiszerelésüek... Ezek a magánszínházak fény tekintetében a korabeli Európa valamennyi színházát felülmúlták és angol utazók csak megvetéssel tudtak nyilatkozni pl. a velencei színházakról." SZERB Antal lexikonaíkkébői, kihagyásokkal.

Színésze ti Lexikon I. k. - 463. o.

26. Az információelmélet népszerű ismertetése megtalálható: TARJÁN Rezső: Kibernetika /Studium Könyvek, 43.sz./ Budapest 1964.

27. A létező lehetőségek száma egyébként véges és konkrét számmal kifejezhető, példánk azonban nem igényelte valarmennyi felsorolását.

28. Színészet! Lexikon - Odeion címszó.

ÎL k. - 617. o.

29. EURIPIDÉSZ válogatott drámái.

Budapest 1961. - 55-110. o. /Fordította Kerényi Grácia/

146