Praagh, Peggy van - Brinson, Peter: A koreográfia művészete - Korszerű színház 92. (Budapest, 1967)
III. rész: A koreográfus munkatársai
3. fejezet A TERVEZŐ a/ A tervező munkában - a diszlet A görögök számára a színház "a látványosságok helye" volt.Kagyjában-egészében igy van ezzel a modern közönség Is. A tervező dolga elősegíteni, hogy a néző vizuális élményében az élvezet a mű megértésével társuljon. Ezt az illúzió révén valósítja meg; mágikus teret létesít a koreográfus számára. Varázslata már a függöny felmenetelének pillanatában hatni kezd, amikor a diszlet és a jelmezek segítségével megteremti a balett korát, atmoszféráját és helyszínét. A tervező másik fő feladata: teret létesíteni a tánc számára. Ennyiben feladata merőben különbözik a prózai dráma diszlettervezőjéétől: az megteheti, hogy díszleteivel akár az egész színpadot megtöltse. Amellett a drámaírók nem is versengenek díszlettervezőjükkel nézőik szeméért olyan eszközökkel, mint a koreográfus. Ez a körülmény a koreográfus és a díszlettervező együttmüködéseben speciális probléma forrásává válik. A tervező munkája, ami a diszletet illeti, három dimenziós és statikus. Bár a díszletnek mozgást kell sejtetnie, a tervezőnek a maga mondanivalóját mégis a kulisszák és a háttér két dimenziós terveinek színén és elrendezésén, valamint esetleg korlátozott számú épített konstrukción át kell kifejtenie. A koreográfus munkája három dimenziós és dinamikus. Ő a maga mondanivalóját mozdulatok - lépések és motívumok sorozata, a táncosok egyéni vagy csoportos elhelyezése - közvetítésével fejti ki. A két művészet két sikon találkozik. Először is: hasonló az alkotói "hozzáállás". Másodszor: találkoznak magán a színpadon, a jelmezek révén. A jelmezek jelentik az összekötő kapcsot a diszlet és a koreográfiái mozgás között. 70
