Praagh, Peggy van - Brinson, Peter: A koreográfia művészete - Korszerű színház 92. (Budapest, 1967)
II. rész: A koreográfus témái
natkoztatta és igy a mozgás a szé szoros értelmében önálló életet él. Ők a maguk koreográfiái formáit és alakzatait néma balettekben, a táncosok testével alkotják meg, a diszlet és a zene ékítménye nélkül. Mindazonáltal hangsúlyozni kell, hogy az absztrakt balett nem koreográfiájának jellege miatt absztrakt: a mögötte rejlő koncepció és e koncepció megvalósításának módja teszi azzá. Gyakran a megvalósitás mutatja meg, milyen keskeny is a határsáv hangulat és absztrakció között. Végtére is a hangulati balett már fél utón van az absztrakcióhoz. Különösen vonatkozik ez Balanchine müveire. A The Pour femperaments-ben /A négy vérmérséklet/^0* a ritmusnak és a mozgás típusának kontrasztja valamiféle halvány történést hoz. létre, amely valójában négy hangulat absztrakciója. Fokin Sziífidek cimü balettjében is mindkét forma elemeivel találkozhatunk. Ezért egyesek nem is különböztetik meg a két formát, hanem "cselekmény nélküli balett” cimen egy kalap alá vonják őket. mindenesetre, bármilyen legyen is a forma, a szcenáriumnak világos felépitésre van szüksége; elemeit egy erőteljes központi gondolatnak kell összetartania és megindokolnia. Ezt a gondolatot bevezetésen, bonyodalmon és finálén át kell kifejteni. A bevezetés meghatározza a témát, hemutatja az alakokat és olyan szituációba állitja őket, amelyet nekik kell megoldani. A középső rész kifejleszti a témát és a szituációt,feltárja és elmélyíti a jellemek közötti s a szituáció által teremtett konfliktusokat. A finálé végül biztosítja a csúcspontot, amely a helyzetet megoldja és a szerző célkitűzését egyértelműen megvilágítja. így kell kidolgozni minden témát. A szcenáriumnak, hogy a szituáció intenzitását elmélyítse, minden jelenet vagy felvonás végén kiseob csúcspontokról kell gondoskodnia, a balett végére tartogatva a konfliktusokat megoldó legmagasabb csúcspontot. A szituációt és az epizódokat természetesen úgy kell megtervezni, hogy azok a közönség előtt vizuálisan, a táncosok fizikai mozdu