Praagh, Peggy van - Brinson, Peter: A koreográfia művészete - Korszerű színház 92. (Budapest, 1967)

II. rész: A koreográfus témái

lentős táncos irta a L*Eckelle-t /A létra, 1958/, amelynek ko­reográfiáját Dick Sanders alkotta Kilorad Kiskovitch társulata, *5 a Ballets des Etoiles de Paris számára. ' Kinder, csoportnak megvannak a maga előnyei és hátrányai. A ze­neszerzők által alkotott szcenáriumok gyakran emelik ki a ba­lett zenei elemét a többi összetevő művészet rovására, és ezt a tervezés és a tánc hatásossága sinyli meg. Mindazonáltal a ze­neszerzők Lullytől^* a mai nemzedékig jelentős szerepet játszot-5 tak a balettszövegek terén. Sztravinszkij , a Gyagilev-együttes első évtizede során, komoly funkciót töltött be mint balettszer­­zc is. Az angol balett, különösen- Frederick Ashton munkásságá­nak kcrai szakaszában, felmérhetetlenül sokat köszönhet Cons­tant Lambert zeneszerző, iró és a Sadler’s Wells Ballet első ze­neigazgató ja, szerzői tevékenységének.^* A tervezők természetszerűleg vizuális eszméket dolgoznak ki, a­­melyekben koreográfiái lehetőségek rejlenek. Már Hoverre is el­ismerte ezt az erényüket, hangsúlyozva balett és festészet szo­ros kapcsolatát. Az 5 szemében a balett elsősorban élőképek so­rozata volt, "képek sora, amelyeket a balett tárgyául szolgáló cselekmény kapcsol össze egymással. A tervező elgondolásai természetesen lehetnek túlságosan stati­kusak, túlságosan képsorszerüek. Ám Gyagilev korában Bakst és Benois, korunkban pedig Hugh Stevenson és Sophie Fedorovitch nemcsak színpad terveikben »hanem saját szerzeményű szcenáriumaik­*7 ban is mozgást tudtak teremteni ;1 *, az angol balett pedig minden­képp igen sokkal tartozik a múlt és a jelen angol festészeté­nek. "A táncművészetünkben oly gyakran megtalálható elbeszélőe­­lem - igy ismerte el ezt a tartozást Dame Minette de Valois - onnan ered, hogy festészeti iskolánk erős nemzeti ihletforrást jelentett balettjeink számára. /x/ Doverre: Letters on_Ballet and Dancing /Levelek a balettről és a táncról/; angol fordítás: Beaumont, London 1930. /xx/ Beszéd a Royal Society of Arts-ban, 1957. május 29-én;meg— jelent a The Ballot in Brltain-ben /O.U.F. 1962/. 2C

Next

/
Thumbnails
Contents