Mejerhold: Színházi forradalom - Korszerű színház 91. (Budapest, 1967)
1922 - 1924
de11’arte művészeit, a spanyol és angol vándorszínészeket és végül a japán és kínai színészeket is. Ez a népi színházi stilus a következő sajátosságokat mutatja! független az irodalmi drámától; rögtönzésre törekszik; a mozdulat uralkodik a beszéd felett; a cselekmény nélkülözi a pszichológiai motivumokatj kedveli az erőteljes és Ízes komikumot; könynyedén megy át az emelkedett és hősi hangvételből az általános derültséget keltő vaskos tréfálkozásba; a fennkölt szónoklat megfér benne a szélsőséges bohóckodással; az általánositásra és szintézisre törekszik, valamint az egyes szinpadi személyek ilyen vagy amolyan vonásainak a kihangsulyozására, ami stilizált szinpadi figurák - maszkák - szerepeltetéséhez vezet. Végül, ez a művészet nem ismeri a színészi funkciók megkülönböztetését; a színésznek akrobatának, zsonglőrnek, bohócnak, bűvésznek, énekesnek kell lennie és olyan általános technikával kell rendelkeznie, amely a test teljes birtokbavételén alapszik, a veleszületett ritmusérzéken, a gazdaságos és mindenkor ésszerű mozgáson. Ezek a sajátosságok olyan színházhoz vezetnek, amelyben teljességében megmutatkozik a színész művészete - a tiszta művészethez, amely független a többi alárendelt szerepet játszó művészettől. Ez a népi szinház mentes a főúri és polgári szinpadok esztétikai törekvéseitől. A játéktér és a színészek jelmeze a cselekményhez nélkülözhetetlenre korlátozódik. A vándorszínészek egyetlen törekvése, hogy a játékteret alkalmassá tegyék produkciójukhoz; legyen az köztér, szekér, magtár, vagy udvar, ahol felállítják a színpadot - a hordók tetejére dobott néhány deszkán. Később ezek a színészek épületben telepedtek meg, de akkor is megőrizték ezt a szellemet. így született meg a régi spanyol vagy angol szinház formulája; nagyon előretolt proszcénium, amelyet a nézők minden oldalról körülfogtak horizontálisan és vertikálisan felosztott teljesen díszlet nélküli szinpad. Ugyanez volt az alapképlete a régi japán színháznak is, nevezetes "hid"-4ával /hánamicsi, a tehetségek útja/. Ezen jöttek be és mentek ki a nézők feje fölött a színészek, úgy, hogy minden bejövetelük és kimenetelük eseményszámba ment. 81
