Mejerhold: Színházi forradalom - Korszerű színház 91. (Budapest, 1967)

1922 - 1924

Popova azt javasolta, hogy mellőzzék a színpadi tárgyakat és valóságos tárgyakkal helyettesítsék azokat, amelyeket a színpadon úgy használnának,mint az életben - minden tekintetben egyetértettek vele. El kellett vetni a kisalaku tárgyakat. Ez uj tételekhez vezetett és a művésznek újra meg kellett fontolnia a szinpadi konstruktivizmus elméletét.

Harmadik szakasz: "Az ágaskodó föld"

Az előadásban szereplő sok speciális szinpadi tárggyal a színész csak speciális gyakorlat alapján boldogult. Ez azonban veszélyeztette a kiinduló premisszát: ti. azt, hogy bárki résztvehessen a cselekményben. A szinpadi tárgyakkal csak a hivatásos színész turdott megfelelően bánni — ez pedig őt tetpe a szinpadi játék mesterévé. Következésképpen az előadás helyett, hogy szabad játékká, a munkások szórakozásává vált volna, végülis elkerülhetetlenül bizonyos vonatkozásban megreformált szinpadi akcióvá alakult vissza. Mire jó akkor kilépni a szinpadi keretekből?

Ezzel a veszéllyel próbált szembeszállni Martinet Az éjszaka c. színdarabjánák /Szergej Tretyakov adaptációjában Az ágaskodó föld, címet kapta/ a rendezése. Legfontosabb elgondolása a nagy tömeg cselekménybeli felhasználására vonatkozott.

A cirkuszból kölcsönvett elvet, hogy ti. a színész a legkülönfélébb tárgyakkal zsonglőrködik, most egy másikkal helyettesítették: igazi fegyverekkel bánni tudó specialistákat hivtak segítségül. A csodaszarvas mechanikus "illusztrációi" helyébe igazi autót, igazi motorbiciklit és igazi tábori telefont hoztak a szinre. A rendezői elképzelés szerint ezeknek az eszközöknek a komoly kezelése érdekében szakembert alkalmaztak, szakértelmét a megfelelő környezet megteremtésével is kihangsúlyozták. Hagyobb és a kivánalmaknak megfelelőbb hatást kellett volna kiváltania, mint a zsonglőrszinész "tiszta müvészet"-ének. Vászonra vetités szolgálta a "tempó—vízió" kíséretet, nyomtatott szövegét anyagi elemként fogták fel. A vetítéshez a tudatba már olyannyira behatolt^jelszavakat használtak, amelyeknek a szemantikai jelentése elhalványult és a közönség közhasználatú tárgyakhoz hasonlóan egészében fogta fel őket.

78