Mejerhold: Színházi forradalom - Korszerű színház 91. (Budapest, 1967)
1895 - 1905
2. Vízszintes egyenes, ahol a színház négy tényezőjét balról jobbra négy pont jelöli: A szerző, a rendező, a szinész és a néző. Ez másfajta szicház, "az egyenes vonal színházának" fogjuk nevezni. Itt a szinész szabadon tárja fel lelkét a néző előtt, miután magába fogadta a rendező művészetét, ahogyan az utóbbi a szerzőét. ------->------5-------------------------?------» -------------------X---------X-----------------X----------------*--A "háromszög-szinházban" a rendező részletesen ismerteti elképzeléseit, felvázolja a saját felfogása szerinti szinpadi alakjait és kijelöli a szüneteket; majd addig próbáltat, amig koncepciójának legapróbb részlete is megvalósul, amig olyannak látja és hallja az előadást, ahogyan az magányos munkája során megjelent előtte. Ez a "háromszög-szinház" hasonló a szimfonikus zenekarhoz, itt a rendező a karmester. Az a tény, azonban, hogy a szinház nem ad a rendezőnek pulpitust, rávilágít a két módszer különbözőségére. Ellenvetésül arra fognak hivatkozni, hogy bizonyos esetekben a szimfónikus zenekar nélkülözheti a karmestert, ha például olyan müvet kell előadnia, amelyet éveken át játszott már vezényletével. Bizonyos, hogy ez alkalommal a produkció gyengébb lesz, bér a módszer azonos /.../. Nem fog közvetlen hatást gyakorolni a közönségre . A szinész művészetének jelentősége másban rejlik; nem elég, hogy a nézővel megismertesse a rendező koncepcióját. A szinész csak akkor ragadhatja magával a közönségét, ha a szerző és a rendező gondolataitól áthatva, saját énjét juttatja érvényre a szinpadon. 52 Néző Kende z ő Szerző Színész