Mejerhold: Színházi forradalom - Korszerű színház 91. (Budapest, 1967)

Nina Gourfinkel: Vszevolod Mejerhold

1938. január 8-án a Mejerhold Színházat rendeletileg bezárták. Az indexre tett művész egész Moszkvában csak egyetlen embert talált, aki nem félt segitőkezet nyújtani felé. Öreg mesterét, Sztanyiszlavszkijt, akinek prózai színházát ugyancsak átok alá vetették és őt visszaszorítottak az operához.Mellette talált Mejerhold munkát és menedéket. És noha száműzetésben voltak, a száműzetés színhelye is hozzátartozott kettőjük életművéhez, hiszen mindketten, a maguk külön útját járva, a totális színházi élmény megvalósítására törekedtek, ahol a különféle elemeket a zene fogja össze.

Sztanyiszlavszkij 1938.augusztus 7-én bekövetkezett halála Mejerholdot megfosztotta utolsó támaszától is.1939 júniusáig vegetált, ekkor ismét felszólították, hogy gyakoroljon nyilvános önkritikát a színházi szakemberek konferenciáján, amelyet azért hívtak össze, hogy átokkal sújtsák a "kozmopolita formalizmust", melyet az esetben a fő vádlott, Mejerhold testesített meg, és kinyilatkoztassák hűségűket a szocialista realizmus iránt. Tudva, hogy mit jelent ez számára,Mejerhold most sem hajtott fejet. Beszédében újra öszszefoglalta 1936-ban kifejtett téziseit.^-* Negyvennyolc órán belül letartóztatták. Nem sokkal később feleségét, Zinaida Eeichet holtan találták, hivatalos forrás szerint banditák gyilkolták meg. Mejerhold deportálásban halt meg, 1942-ben, közli a szovjet Nagy Enciklopédiának a rehabilitálás után, 1958-ban megjelent kiegészítő kötete. 1956 után, a szovjet színház válságának megvitatásával kapcsolatban jelentkeztek az első olyan hangok, amelyek sürgették "a fehér foltok eltüntetését a színháztörténetből" /Novij Mir 1956. 8./ és a szovjet szinházmüvészet jogát arra, hogy meríthessen olyan mesterek élő hagyományaiból, mint Mejerhold és Jevgenyij Vahtangov.

Azóta Mejerhold nevét mind kitartóbban ismételgeti a szovjet sajtó. Bér a hivatalos szihháztörténetirás még nem jelölte ki jogos helyét, az emlékiratszerzők annál inkább megteszik ezt: Hja Eh^*M. I.~Ëïagin, A komor zseni - Vszevolod Mejerhold /Csehov Ed. New ïork 1955./ cimü könyve függelékében idézi a beszédet, azzal a megjegyzéssel, hogy szövegét maga irta le. Moszkvában azonban létezik egy másik változat, ugyancsak szemtanú fel jegyzése. Amig ezt nem hozzák nyilvánosságra, korai lenne véleményt mondani az előbbi feljegyzésekről.

14