Mejerhold: Színházi forradalom - Korszerű színház 91. (Budapest, 1967)

1928 - 1936

a gyakorlatban? 1920s Claudel: L’Anonnce faite à Marie; 1934: Dos Passos: A boldogság; csúcsai és csak úgy mellesleg Chesterton, Marienhof stb, stb.

Úgy gondolom, ha mint színházigazgató tudatában lennék téveszméimnek, azon kezdeném, hogy rendbehozzam müsorpolitikámat.

Ha sokáig időztem volna Tairov tevékenységénél, ezt főként ezért tettem, hogy önmagamat ellenőrizzem: vajon nem tartok-e én is ugyanott, ahol ő? A legborzasztóbb, amikor a gyakorlat nem követi az elméletet. Nos, felülvizsgáltam repertoáromat és megállapítottam a következőket: Tairov kijelenti, hogy őnála két áramlat él egymás mellett: a hősiesség és a harlekinád. Én azonban úgy érzem, hogy nem ebben van a hiba: a két áramlat megfér egymás mellett. A baj az, hogy nyugat-európai dekadens befolyást árasztanak.

Én is átestem ezen a betegségen, de kigyógyultam belőle, mert szüntelenül és mélyrehatóan tanulmányoztam népművészetünket, rajta tartottam kezem a népi alkotóművészet ütőerén. Ezt a jelszót tűztem magam elé: "A nép művészete az irányadó." Egy időben vitatott kérdés volt, milyen öntevékeny'*" mozgalom gyakorol hatást a hivatásos művészetre és viszont.

Az a feladatunk, hogy az egészséges csirákat felkutassuk és helyet biztosítsunk nekik munkánkban. A teremből azt kérdezik, mióta nyilvánul meg ez énálam? Nos, Osztrovszkij Erdője óta. Ennek az oly sokakat felháborító rendezésnek minden mozzanata magán viselte az egészséges népművészet jegyét. íme a magyarázata, hogy ez az előadás még ma is műsoron van. Tegyük sorra munkáinkat - ha egészségesek, fenn tudnak maradni, még akkor is, ha a "balosság" nyomai észrevehetők rajtuk. /Ez paradoxonnak hangzik./ így az a jelenet is, amelyben Arkaska leveti a nadrágját és csak egy csikós alsónadrág marad rajta /ami sok nőt megbotránkoztat/. /A teremből: és a zöld paróka?"/ Azt elhagytuk.

T------------------* Ez a kifejezés /szamogyejatyelnij/ 191? után keletkezett, hogy a tömegeknek színházi iránti spontán érdeklődését kifejezze és ugyanakkor megkülönböztesse ezt a polgári amatőrizmustól.

129