Mejerhold: Színházi forradalom - Korszerű színház 91. (Budapest, 1967)

1928 - 1936

felfedezzék. A kritikusok minden bizonnyal jól tudják ezt, mivel néha igencsak nehezen tudják célbavenni a művészt úgy, ahogyan az adott pillanatban megjelenik előttünk. így aztán megesik, hogy az egyik kritikus, aki hibáimról akar beszélni, előszedi egyik 191J- ban publikált könyvemet és azt veszi sortüz alá. Érezte, hogy mostani munkámat túlságosan kockázatos lenne célbavenni - szüntelen mozgásban vagyok, könnyen előfordulhat, hogy mellétalál. Hogyan is lehetne kimutatni egy olyan művész hibáit, aki holnap már nem lesz ugyanaz, mint ma? A vádak kártyavárként omlanak össze.

Múlt századi kritikusaink biztonsággal céloztak még' akkor is, ha a művész jelenéről volt szó. Tudták, hogyan kell a müveket elemezni, mert szilárd filozófiai koncepcióra támaszkodtak. Megvolt bennük a felülemelkedés képessége /.../.

A párt nagy jelentőséget tulajdonit ennek a konferenciának. Ezért nekünk sincs jogunk kicsinyes kérdésekbe bonyolódni. Hosszú járatú hajóknak neveztek bennünket. Kötelességünk tehát, hogy az itt felvetett problémáknak nagy figyelmet szenteljünk. Ha egyes felszólalások letéritettek bennünket erről az útról, az a feladatunk, hogy jelezzük ezt.

Ebben az értelemben hatott ránk nyugtalanitóan Eadlov. Azt mondta, hogy az előadásban nem kell érződnie a rendező jelenlétének. De miféle rendező az, , aki a színfalak mögé rejtőzik? Talán egyfajta Molcsalin, aki azért jelenik meg a próbán, hogy "hallgasson", "közelebb toljon egy széket, felvegyen egy zsebkendőt"? Nem, a

rendezőt nem lehet kizárni az előadás komponensei közül. Ő szervezi meg, forrasztja eggyé és kelti életre a kollektívát. Olyan előadásnál, amelyben négy vagy öt művész játszik, feltéve, hogy ezek elsőrangú színészek - mellőzhető. Az ilyen kvartett, kvintett vagy szeptett esetében a rendező hallgat: a szinészek együtt is kihúzzák magukat a csávából. így volt ez a Kis Színházban, amikor Jermolova, Fedotova,- Muzil*Lenszkij és Leszkovszkaja szerepeltek a szinlapon. A rendező csak ült az asztalnál, majd elővette az óráját és feljegyezte, hogy mikor kezdődött és mikor végződött a próba, valamint ellenőrizte a kellékek elrendezését a szinpadon.

1* Mejerhold itt Gribojedov Az ész bajjal jár cimü színdarabjának verseit parodizálja, amelyek egy hitvány és túlságosan udvarias szereplőt jellemeznek.

124