Mejerhold: Színházi forradalom - Korszerű színház 91. (Budapest, 1967)

Nina Gourfinkel: Vszevolod Mejerhold

fejeztével Katja1* és én mozdulatlanul, könnyes szemmel maradtunk a helyünkön, miközben a színészek színpadi hatásokról, hatásos at­titűdökről stb. kezdtek beszélgetni." Művészi pályájának első szakaszában Mejerhold mindenekelőtt szí­nésznek tartotta magát. Belső rokonságot érzett Hauptmann és Cse­hov hőseivel, és ezt jegyezte fel munkanaplójába: p "Trepljov, Johannes vagy Tuzenbach * drámájában sok személyes vo­nást érzek, különösen az elsőben. Amikor 1898-ban először játszot­tam Trepljovot, hasonló dolgokat éltem át; Johannes szerepe pedig egybeesett az individualizmus iránt érzett csodálatom korszakával. Tuzenbach munkára és harcra szóló felhívása viszont abban volt se­gítségemre, hogy kiszakítsam magam a passziv idealizmusból. Arra törekszem, hogy alkalmazkodjam az élethez, egészséges és lendüle­tes erőfeszítésre vágyom. Hevülni, lelkesedni akarok, elegem van a rombolásból, úgy kell rombolnom, hogy alkossak. Válságot élek át, és elérkeztem a legveszedelmesebb pillanathoz. Szükségem van arra, hogy hiperszenzibilis tudatom, kételyeim, habozásaim,önelemzéseim, kritikus magatartásom mindazzal szemben, ami körülvesz, a doktrí­nák iránti csodálatom - mindez uj irányt jelöljön ki számomra,,.". Első nagy szerepe, amely megmaradt legkedvesebb szerepének, Trepl­jov volt, a Sirályban: az uj formákat kereső, szerelemben és művé­szetben egyaránt balszerencsés fiatal drámairó, aki végül öngyil­kos lesz. A kritika és a nézők döntése azonban egyhangú: a szinész Mejerhold egy kabinetalakitással aratja legnagyobb sikerét. A ve­lencei kalmárban Aragónia hercegét játssza és e másodrendű szere­pet felejthetetlenül formálja meg. Idő múltával a Művész Szinház már nem elégiti ki Mejerholdot. Úgy találja, hogy a pszichológiai realizmus nem képes az irodalom meg-1 ------------­Jekatyerina Munt, Mejerhold sógornője, szintén a Művész Szinház színésznője. 2* Az első és a harmadik Csehov Sirályának, illetve a Három nővér­­nek egy-egy szerepe, a második kauptmann Magányosok cimü drámü­­jának egyik szinpadi alakja. Ezt a munkanaplót, amelyről nem tudjuk, sikerült-e megőrizni, A. Gladkov 1936-ban vagy 1937- ben olvasta, és néhány oldalt kimásolt belőle. 10

Next

/
Thumbnails
Contents