Tovsztonogov: A rendező hivatása - Korszerű színház 88-89. (Budapest, 1966)
A rendezői elgondolás megvalósítása
emberek millióinak szivéért és eszéért, akik lassan, de feltartóztathatatlanul közelednek a forradalomhoz. Arra törekedtünk, hogy Alekszej valóban népi figura legyen, telve azzal az egyszerűséggel, humorral és közvetlenséggel, amely gyakran bonyolult és mély belső életet rejt. Még néhány szót szeretnék szólni arról, amit nem sikerült megvalósítanunk. Arra törekedtünk, hogy az előadás romantikus atmoszférája összeolvadjon az osztag mindennapi életének jegyeivel, de úgy érzem,ez az egybefonódás nem történt meg - a romantikus atmoszféra és a napi élet részletei valahogyan külön-külön jelentkeztek. Arra törekedtünk, hogy a Beszélők ne csupán vendégei legyenek az előadásnak, hanem teljes jogú és aktiv résztvevői - azt hiszem, ezt sem tudtuk teljesen megoldani. A Beszélők a közvetlen cselekményben, az események kibontakozásában nem vesznek részt és nem hatnak ki az események alakulására. Emellett azonban nem helyes, ha a színpadi cselekmény passzív kommentátoraiként fogjuk fel őket. A rendezői értelmezésben abból a jellemzésből kell kiindulni, amelyet a szerző ad róluk: "ők a mi lelkiismeretünk, a mi emlékezetünk..." Nem elég azonban, ha ezt a jellemzést megértjük és elfogadjuk, konkrét szinpadi megfogalmazást is kell nyernie, hus-vérből való színészi viselkedést és színészi közérzetet kell nyernie. Ennek elérésére elsősorban arra törekedtünk, hogy bekapcsoljuk a Beszélőket a szinpadi cselekmény ritmusába. Ebből kiindulva nem jelöltünk ki számukra külön helyet a színpadon, nem kötöttük meg őket azzal,hogy mindig ugyanott jöjjenek be és menjenek ki. Úgy éreztük,hogy helyesebb, ha a Beszélők hol az előszínpadon,hol pedig az események színterén jelennek meg,ahol a tragédia főszereplői élnek és cselekszenek. Minden megjelenésük alkalmából azt a lelkiállapotot kell felölteniük,amelyet az adott jelenet körülményei diktálnak. így oldottuk meg a matrózbál jelenetét, amelyet az egyik Beszélő lakonikus és némileg szomorkás- 151 -1 I
