Wekwerth, Manfred: Változó színház - Korszerű színház 86. (Budapest, 1966)

Dialektika a rendezői munkában

Egy nyápic fickó, akivel a férfiak tréfát Űznek, néhány pillanat alatt hőssé válik: amikor, félelemmel teli, megvallja apagyilkosságát. Néhány pillanaton belül ismét nyápic fickóvá és bűnözővé lesz: amikor megismétli tettét.

A tagadás tagadása

Pegeen, a dráma elején, levelet ir: lakodalmi megrendeléseket ad fel, Shawnnal lép házasságra. Christy, a hős feleslegessé teszi ezt a levelet, Christy, a nyápic fickó, ismét biztonságos körülmények közé helyezi Pegeent: a lány visszatér Shawnhoz, a levelet elküldik. Az uj minőség azonban: szaturált, maradandó legendával gazdagodott házaspár, amely a legendát majd to - vább adja az utódoknak.

Amig az emberek Christyben a hősüket Unneplik, az öreg Mahon fellép a fia ellen: visszautasitja a tiszteletet. Amikor az emberek Christyben visz - szautasitják az apagyilkost, Mahon a fia mellé áll:visszautasitja a visszautasítást.

Az ellentétek kiéleződése és átcsapásuk egymásba

Christy, a történet folyamán nem nyápic fickó, vagy hős, hanem nyápic fickó is és hős is, mindig aszerint, hogy egyik vagy másik oldal válik-e hangsúlyossá. (A Pegeennel lefolytatott beszélgetés a második felvonásban.) Állandó átcsapás és ingadozás a részletekben is: akkor készül a legnagyobb és legszebb szerelmi áriájára, amikor a legmélyebbre süllyedt és a szennyes edényt kell elmosogatni. Pegeen akkor uralkodik rajta a legkeményebben, amikor, éppen a fiú szerelmi nyilatkozatai miatt, vereséget szenved.

2

"Optimista tragédia"

Az Optimista tragédia uj tipusu dráma. A forradalmi változtató nézőpontjáról ábrázol történelmi folyamatokat. A győzelmeket a vereségekből állítja elő, a tökéletességet a tökéletlenségből, a hősöket a tömegből. A feltartóztathatatlan osztály optimizmusával Írja le a harc tragikumát. A humort is beveti az osztályharcba. A nagy biztosíték: "Minden változik", az illuzionista Ígéretek helyébe lép; a remény: "Minden válság magában hordozza a felemelkedést", okos szenvedélyeket ébreszt; a felismerés: "Ami változik, az tehát az emberek által is megváltoztatható", ismét produktívvá teszi a színházat.

A dialektika az "optimista tragédiák" életeleme. Ez pedig dialektikus játékmódot és szemléletet követel.

I. felvonás, 3. és 4. jelenet. A komisszár - asszony - megjelenik a hajón és szembe találja magát az anarchista matrózokkal.

Nem arról van sző, hogy: a komisszárnak éppen mert komisszár, megfontoltnak kell lennie. Megjelenésekor a matrózok elhallgatnak, mert érzik a- 82 -