Wekwerth, Manfred: Változó színház - Korszerű színház 86. (Budapest, 1966)

Dialektika a rendezői munkában

ajtón. Pedro Jaquèras munkás. Keze súlyos, a súlyos munkától súlyos. Hoszszu, poros ut áll mögötte. Egyedül érkezik és csak azért jön, hogy magával vigye sógora fegyvereit. Siet, mert minden férfira és minden fegyverre szükség van. Belépve a házba, azt hiszi, forradalmár asszonnyal áll szemben: Carrar asszony férje végülis résztvett egy felkelésben.

Testvére tartózkodó, hűvös kérdése arra kényszeríti, hogy várjon még az "Add ide a fegyvereket!" mondattal. Ezért azt mondja: Sok minden kell a frontnak, aztán hazudik: "Gondoltam, benézek hozzátok is."

A Padrévallefolytatott vita láthatóan a testvére miatt történik és a Padre nem ellenszenves számára: szegény Padre ő.

Mennyi türelemre, ravaszságra, fondorlatra, meglepni-tudásra, okosságra és barátságosságra van szüksége egy forradalmár munkásnak!

De azt hiszem, túlságosan is sokat mondtam már. A szerepvázlat hibás dolgokat is tartalmazhat, éppen a hibák provokálják a fejlődést, minthogy javítást követelnek.

A. : Beszéljünk még a rendező elemzéséről.

B. : Nincs már kedvem hozzá.

Második párbeszéd

B.: Mi a véleményed a következő mondatról: "Fent az van, ami nincs lent; fent bizonyosan csak azt jelenti, hogy nincs lent és a fent csak annyiban létezik, amennyiben a lent is van. "

A. : Ócska élcek. Igazán meg tudom még különböztetni, mi az, hogy lent és mi az,--hogy fent.

B. : A mondás Hegeltől, a nagy filozófustól származik és kulcsot jelent minden, a valóságnak megfelelni akaró filozófiához. Megfogalmazásához kerek négyezer esztendőre volt szüksége a filozófusoknak. Mit tartasz erről?

A. : Ostobaság.

B. : Jól van, ennek a beszélgetésnek a végén még majd visszatérünk erre az ostobaságra. Most még egy kérdést: tudod mi az, hogy dialektika?

A. : Remélem. Először is mindent összefüggéseiben kell szemlélni, másodszor, minden változik, harmadszor a mennyiség minőségbe csap át, negyedszer minden fejlődés ellentmondásokban történik. Talán nem igy van?

B. : Rosszabb. Félig van igy. Mintha az atomot centiméterrel mérnénk... Egyébként megszokott dolog nálunk. Mindenki dialektikusán "gondolkodik", aki ismeri ezt a négy alapvonást. Csak azon csodálkozik, hogy a gyakorlati munkájában ez a négy alapvonás sosem jelentkezik olyan "tisztán", mint a megfogalmazásban. A színpadon ez odáig az épületes nézetig vezetett, hogy a jellemek egymás közötti harca jelenti a dialektikát a színpadon. A négy alapvonással kapcsolatban idézni szeretnék Lenin hires olvasatlan müvéből, A filozóf'ai hagyatékból."A dialektika mint eleven sokoldalú (állandóan még sokoldalúbbá váló) ismeret, a valóságba történő behatolások és a valóság megközelítéseinek számtalan árnyalatával (olyan filozófiai rendszerrel, amely minden árnyalatból egyetlen egésszé nő ki) - egyenlő a mérhetetlenül gazdag tartalommal ..."- 73 -