Wekwerth, Manfred: Változó színház - Korszerű színház 86. (Budapest, 1966)
Dialektika a rendezői munkában
netet. A japán saját szövetségesei hálójába bonyolódik. Hatalmasan tárult fel a fő ellentmondás (japán megszállók - kinai megszálltak). 5 Valamely történet sokféleképpen mesélhető el. A krónikás méltósággal és megbizhatóan sorolja egymás mellé története tényeit, az erkölcsfestő tör - ténete finomabb részleteit követi, a novellista gyorsabban ér a csattanóhoz. Vannak komoly és komikus leírások, tragikusak, szatirikusak, ironikusak stb. A beállítás is különféleképpen beszélheti el meséjét. Az erkölcsdráma más csoportosításokat és állásokat mutat föl, mint a nagy történelmi dráma, a komédia másképpen épiti fel járásait és csoportosításait, mint a tragédia. És a tragédia is különböző beállításokat követel, aszerint, hogy klasszikus tragédiáról vagy polgáriról van-e szó. Éppen ijly tér el a szatirikus komédia beállítása is a lírai komédiától stb. A kinai népdráma, a Kölest a nyolcasoknak állásait, csoportosításait és járásait régi és uj kinai fametszetek alapján építettük fel. A fametszetek áttekinthető, szellemes csoportosításait, állásainak és szembeállításainak okos költészetét, gúnyos élességét az ellenféllel szemben és vidám bírálatát a barátokat illetően, kltllnően felhasználhattuk e költészetből, humorból és agi - tációből kevert kis színdarab szempontjából. Más színpadra állításokhoz más mintaképeket választhatunk, mindig a dráma és a színpadra állítás jellegének és törekvésének megfelelően. A mai drámák beállítása még egy rendkivtlli nehézséget rejt magában. Ezen a téren csaknem teljesen elvesztettük az értelmes, nagy, elbeszélő beállítás iránti érzékünket. RendkivUl nagy a kisértés, hogy a hétköznap esetlegességeit esetlegesen VigyUk színpadra: bennük élllnk. Környezetünkben a megszokás tehe - tétlenségével szemléljük a világot általában. A mindennapi tekintet megállítja a változásokat és állapotokká alakítja őket. A véletlen jelenségek bősége elfedi lényegüket: a fától nem látjuk az erdőt. A történelemből történetek lesznek. Ráadásul soha és sehol nem volt sürgetően fontosabb a történelmi tekintet, mint éppen a mi jelenünkben: Azon fáradozunk, hogy ezt a jelent történelmileg megváltoztassuk. Gondoljuk csak meg, mennyi történelmi változásra volt szükség és még mennyire lesz szükség ahhoz, hogy valósággá tegyünk egy olyan fogalmat, mint "néptulajdon". Hány mai dráma jelenik meg úgy színpadjainkon, hogy a színpadra állitás magától értetődőnek tételezi fel a néptulajdon fogalmát, és ahelyett, hogy a történelmi változásokat minden körülmények között és minden jelenségben áttetszővé tenné, történelmietlen módon feltételezi őket, mint ahogy a biblia feltételezi a világ teremtését. A kapitalista tulajdonnal szembeni történelmi változás nem úgy jelenik meg, mint a magukban a dolgokban jelentkező változása, hanem mint ezek előfeltétele. Éppen mert a mindennap ismeretes, kellene a színháznak nem minden- 65 -