Wekwerth, Manfred: Változó színház - Korszerű színház 86. (Budapest, 1966)

Dialektika a rendezői munkában

A dialektikus materializmus alkalmazása bámulatos eleganciával oldja meg a "kiderithetetlen" problémát.

Brecht:Az uj szinház... "az elképzelhető legegyszerűbben használja fel az események értelmét áttekinthetően kifejező csoportosításokat. Feladja a ’véletlen’, ' életet előcsalogatő', ’kötetlen’, csoportosításokat: a színpad nem a dolgok ’természetes’ rendetlenségét tükrözi. A természetes rendetlenség szándékolt ellentéte a természetes rend. Az elrendező szempontok történelmi - társadalmi jellegűek. "

A beállítás a színjáték legérzékenyebb, minthogy legvilágosabban látható része. Innen kiindulva foganatosíthatnék a legkönnyebben a materializmus betörését a szinház sűrűjébe.

4

Újítások akkor válnak reálissá, ha használatba veszik őket.

A gőzgép elvét már a XVII. század végén felfedezik. A gőzgép okozta ipari forradalom azonban csak száz év múlva jön létre, amikor már általánosan kifejlődött az előállításához és alkalmazásához szükséges gépezet. Adódtak imitt-amott színházak, amelyek a beállítást használták fel valamely mese "elbeszéléséhez". Például, Goethénél találkozunk beállítás-leírással, a Proserpina cimü melodráma ismertetése közben. A beállítás itt is, bizonyos ér - telemben, a mesét mondja el. Kérdés: Milyen mesét? Milyen értelmezésben? Milyen célból beszélik el a mesét? A kérdésekben benne rejlenek a feleletek.

Csak bizonyos fejlődési fokon teszi majd fel a színházi gyakorlat a kérdést a társadalmi eseményeket elbeszélő beállítást illetően. Az ilyen beállítás elmélete viszont megteremti majd a saját gyakorlatát.

Annál nagyobb lesz az érdeklődés a társadalmi valóság értelmes ábrázolása iránt, minél inkább szolgálja a szinház azt az osztályt, amely ebből hasznot húz: a munkásosztályt. A szinház akkor fog előadásaiban társadalmi eseményeket és változásokat bemutatni, ha közönségét a társadalom megváltoztatására akarja rábírni.

De, éppen a szinházi gyakorlat társadalmi oldala bizonyltja, hogy a szinház csak akkor állhat a haladás szolgálatában, ha egyéni gyakorlata is haladó. A legértelmesebb beállításnak is össze kell törnie a régi szinház pátosza alatt, el kell süllyednie a naturalista színész aprólékos összevisszaságában. Egyetlen rendelkező próba sem hozhat létre társadalmilag érvényes beállítást. A beállítás uj módjának uj próbamódként kell kibontakoznia. Ebből következhet viszont a színészek értelmes természetességre és az őket körülvevő valóság megfigyelésére történő nevelése.

Milyen lehet az ilyen próbamód?

Először is, szabaduljunk meg attól az elképzeléstől, hogy a beállítás valamiféle állványzat, amelyet a színpadra állitás kezdetén állitunk fel. A beállítás művészet. A próbák folyamán kell kibontakoznia, és belőle bontakozzék ki minden más. Mint minden fejlődés, a beállítás is, különböző, egymással ellentmondó szakaszokban megy végbe.- 56 -