Adamov, Arthur: Túl az abszurd színházon - Korszerű színház 84. (Budapest, 1966)

6. Levél Otto Haashoz a 71 tavasza rendezéséről

Ki kell emelni az emberi kapcsolatok melegségét is. Itt például megmutatni Tonton végtelen szeretetét Pierre Fournier iránt.

XVT. kép. Ezt úgy kell megoldani, hogy az ellentmondó hírek - ott lobog-e a trikolor az Issy-i erőd fölött wagy sem stb. - nagyon gyorsan kövessék egymást. Ezzel a gyorsasággal kell aztán szembeállítani a kép második részét, Pierre Fournier visszatérését, amelyet viszont nagyon lassan kell játszani. Ugyanazon a képen belül a ritmusváltást mindig alaposan kell hangsúlyozni.

XVIII. kép. A Tuileriák kertje. Lampionok, távolról ágyudörgés. De legyen is meg mindkettő: a lampionok és az ágyudörgés egyaránt.

A cselekmény irányítása itt a Jeanne-Marie-t játszó színésznő feladata.ő, aki már tudja, hogy a Kommün elveszett, ő kiált fel a végén, adománygyűjtés közben: "A győztes Párizsi Kommün özvegyeinek és árváinak." Az epizód, amelyben Henriette-et meg akarják győzni, fontos epizód, ez igaz, de csak egy a többi között. A lényeg az, hogy Jeanne-Marie önmagát akarja meggyőzni a harc folytatásának szükségességéről. Akarja - és sikerül is. Ez a fontos.

XX. kép. A nemzeti gárdisták tartsák hosszan kezükben nadrágjuk vörös sávjait. Tartsák hosszasan,de ne teljesen mozdulatlanul; ügyetlen gesztusokra van szükség. Száműzni az expressz ionizmus veszélyét.

XXI. kép.Ismét a kellékek kérdése. A nézőnek hinnie kell a vesszőből font kosarak valódiságában, és legyenek e kosarak valóban szinültig tele pénzzel. Megvolt a fontossága ezeknek a "sous"-knak, a nemzeti gárda e későn begyült zsoldjának...

8. átkötőjelenet, Dombrowski tábornok haláláról. Ezt semmiképpen sem szabad kihúzni. És ismét kiemelem: a Kommün hangja zengjen komoran. A mondat: "Üdv és tisztesség néked, a hősnek,ki küldöttje voltál az internacionalisták- 72 -