Adamov, Arthur: Túl az abszurd színházon - Korszerű színház 84. (Budapest, 1966)

5. Bevezető a 71 tavaszához

5. BEVEZETŐ A 71 TAVASZÁHOZ26,

Miért Írtam történelmi drámát, a "műfajt" fenyegető félelmetes zátonyok; ellenére?

Miután befejeztem a Paolo Paolit - az 1900-1914-es évek lapazéli krónikáját,amelyben a nagy eseményeket csak egy tudatosan redukált körön belül kiváltott nevetséges visszahatásaik jelezték -, szükségét éreztem, hogy ezeket az eseményeket közvetlenül fejezzem ki; egyszóval, hogy történelmi drámát Írjak, merjek Írni. Amellett ily módon végre kitörhettem a már régóta fojtogató "enteriőrökből", és nemcsak polgárokat szólaltathattam meg, hanem mindenkit, és e körön belül azokat, akikből az emberiség többsége áll, azaz, akár tetszik, akár nem, a proletárokat. Marpeaux-ból, az egyetlen munkásból, akit a Paolo Paoliban felléptettem, most főhőst akartam csinálni.

De miért éppen a Párizsi Kommün? Miért a 71 tavasza?

Néhány évvel ezelőtt, merő véletlenségből, kezembe került egy illusztrált könyv a Párizsi Kommünről. Ez a könyv a szó szoros értelmében lenyűgözött és arra ösztönzött, hogy tanulmányozzam a történelemnek ezt a rendkívüli, egyedülálló korszakát, annál is inkább, mivel a "republikánus" kézikönyvek csak a legfelszinesebb formában ismertetnek meg vele - persze jó okkal. Mindez számomra először csupán majdhogynem kötelességet jelentett, tartozást, amelyet a világ első munkáskormánya iránt le kell rónom.

Az egyik ok, amely egy, a Kommünről szóló darab megírására sarkallt, az a kisértés volt, hogy drámai módon emeljem ki e korszak drámáját: időtartamának rövidségét,- 59 -