Münz, Rudolf: A dráma lényegéről - Korszerű színház 82-83. (Budapest, 1965)

Jegyzetek

színház és dráma legegyszerűbb, legrégibb formája. Olyan formákat ölel magába, amelyeket még korántsem szoktunk színháznak és drámának nevezni, és mégis, szinház és dráma egyáltalán elképzelhetetlen nélküle, a jövőben is, mert benne gyökerezik az egész műfaj teremtő ereje... A mimikus kifejezés az emberi természet egyik adottsága; benne rejlik minden egészséges, művészi' tehetséggel megáldott emberben, bizonyos tekintetben a tisztén kibontakozott test és lélek virágaként." Vö. Grundriss des Theaterwissenschaft,

München 194-9. De sch.

7. Vö. Georges Thomson: Ayschylos und Athen,

Berlin 1957. Henschel-Verlag.

8. Vö. Niessen: Handbuch...

9. Goethes sämtliche Werke, Jubiläums-Ausgabe,

Stuttgart és Berlin é. n. Cotta.

10. Niessen például az ősök és halottak kultuszának ilyen szóforrásaként jelöli azt a cselekedetet, amikor tanácskérés céljából idézik meg a halottat; maguknak a halottaknak a beszéde, a halottak dicsérete, fenyegetése vagy kiengesztelése stb. - ezek az erősen dialógusos elemek, "drámai" jeleneteihez vezettek.

A lényeges ebben mindenekelőtt az,hogy a megszólított, dicsért vagy hibáztatott halott"tolmács" utján beszél: a pap vagy a sámán beszél a halott hangján. Ezzel a halott-alakitással fontos lépés történt a drámához vezető utón.

11. Kutscher az említett Grundriss der Theaterwissenschaft c. müvében, görög-antik példán, érdekes elméletet állit fel a kultusz és mimus időleges, alapjában azonban "taktikai" okokból szervezetlen kapcsolatáról.

12. Goethe ; West-östlicher Divan. Noten und Abhandlungen. Nachtrag zu NatUrformen der Dichtung. Werke-Goethes. Berlin 1952. Akademie-Verlag. /Kiemelések a szerzőtől/

13. G. W, F. Hegel: Ästhetik,

Berlin 1$5$. Aufbau-Verlag.

14. Uo.

15. Nagy Szovjet Enciklopédia, "Dráma" címszó.

16. Freytag; Technik des Dramas.

17. Uo.- 151 -