Lunacsarszkij, A. V.: Viták és kritikák - Korszerű színház 80-81. (Budapest, 1965)

Georg Kaiser

GEORG KAISER

Az expresszionizmus rendkívül széles körű jelenséggé vált a német kultúrában. Elárasztotta a német festészetet is, s ha számszerűleg nem Is multa felül a más irányzatokat követő német szobrászok és festők számát, de mindenképpen a közönség figyelmének középpontjába került. Kiemelkedő jelensége lett az uj színháznak és bizonyos fokig az uj német irodalomnak is.

Hogyan jelentkezett az expresszionizmus az irodalomban? Az irodalom már önmagában olyan művészet, amely elkerülhetetlenül feltételezi a tartalmat, egyszerűen azon az alapon, hogy a szó kimondott gondolat vagy órzés.és hatalmas erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy valami módon az irodalmat a zenéhez közelítsük - ha a művész ezt a célt állítja maga elé -, egyszóval ahhoz, hogy deracionalizáljuk a nyelvet.

A nyelv deracionalizálása már a francia szimbolistákra és utódaikra is a legnagyobb mértékben jellemző volt, akik ugyanis a kifejezhetetlen, azaz éppen a szóval ki nem fejezhető kifejezésére törekedtek. A szót uj jelentéssel kellett felruházni, másképp kellett felhasználni, mint ahogy az emberi beszédben szokás, sajátosan eltorzítva, mintegy jelzésként olyasmire, ami nem fér a beszédbe. A más szavakkal való összefüggésében ritmust nyerő műalkotás organikus áramát magába fogadó szó képesnek látszott - ahogy ez a múlt nagy művészetéből ki indulva feltételezhető is volt - a legváratlanabb mélységű hatás kiváltására, u j beszéddé válván, amelyben a szó által közvetlenül kifejezhető szféra kinyilik az áttételesen kife- 108 -