Lunacsarszkij, A. V.: Viták és kritikák - Korszerű színház 80-81. (Budapest, 1965)

Georg Kaiser

GEORG KAISER Az expresszionizmus rendkívül széles körű jelenséggé vált a német kultúrában. Elárasztotta a német festészetet is, s ha számszerűleg nem Is multa felül a más irányzato­kat követő német szobrászok és festők számát, de minden­képpen a közönség figyelmének középpontjába került. Ki­emelkedő jelensége lett az uj színháznak és bizonyos fokig az uj német irodalomnak is. Hogyan jelentkezett az expresszionizmus az irodalom­ban? Az irodalom már önmagában olyan művészet, amely elke­rülhetetlenül feltételezi a tartalmat, egyszerű­en azon az alapon, hogy a szó kimondott gondolat vagy ór­­zés.és hatalmas erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy va­lami módon az irodalmat a zenéhez közelítsük - ha a művész ezt a célt állítja maga elé -, egyszóval ahhoz, hogy dera­­cionalizáljuk a nyelvet. A nyelv deracionalizálása már a francia szimbolis­tákra és utódaikra is a legnagyobb mértékben jellemző volt, akik ugyanis a kifejezhetetlen, azaz éppen a szóval ki nem fejezhető kifejezésére törekedtek. A szót uj jelen­téssel kellett felruházni, másképp kellett felhasználni, mint ahogy az emberi beszédben szokás, sajátosan eltorzít­va, mintegy jelzésként olyasmire, ami nem fér a beszédbe. A más szavakkal való összefüggésében ritmust nyerő műal­kotás organikus áramát magába fogadó szó képesnek lát­szott - ahogy ez a múlt nagy művészetéből ki indulva felté­telezhető is volt - a legváratlanabb mélységű hatás kivál­tására, u j beszéddé válván, amelyben a szó által köz­vetlenül kifejezhető szféra kinyilik az áttételesen kife­- 108 -

Next

/
Thumbnails
Contents