Lunacsarszkij, A. V.: Viták és kritikák - Korszerű színház 80-81. (Budapest, 1965)

Jegyzetek

Georg Kaiser

A Georg Kaiser drámái c. könyv előszava Megjelent 1923-ban

23. D’Indy francia zeneszerző és zenetörténész. 1896—ban Scola Cantorum néven zenei-pedagógiai iskolát alapi~tütti ahol tanítványai élén keresztes hadjáratot hirdetett meg a lelki életet ábrázoló és hangulatfestö zene ellen.

24. Rubiner. Ludwig /1882-1920/. Német expresszionista költő. Órámája: Die Gewaltlosen /Az erőtlenek/.

25. Hasencleyer. Walter /1890-1940/. Költő és drámaíró, az expresszionizmus egyik vezéralakja. 1933-ban Németországból Franciaországba emigrált, ahol a náci csapatok közeledésének hírére öngyilkos lett. Jelentősebb drámái: Der Sohn /A fiu/, Konflikt in Assyrien /Konfliktus Asszíriában/, Ein besserer Herr /vígjáték, Magyarországon Talpig úriember elmen játszották/.

26. Sternheim. Carl /1878-1942/. Német expresszionista iró és drámairó, müveiben Vilmos császár korának embereit és életformáját tűzi tollhegyre, erős drámai és groteszk-szatirizáló tehetséggel. Jelentősebb müvei egy szatirikus vigjáték-trilógia: Die Hose /A nadrág/, Der Snob /A sznob/, 1913» továbbá a Die Kasette /A kazetta/, Tabula Kasa. Prózai munkái: Chronik von des 20. Jahrhunderts Beginn /A huszadik század elejének krónikája/, Busekow, Napoleon, Meta, Ulrike.

27. Edsçhmied, Kasimir /1890-1959/. Német expresszionista elbeszélő. Nevesebb müvei: Timur, Die achaten Kugeln /Az achátgolyók/.

28. Marinetti. Filippo Tomaso. Olasz iró, az első világháborut megelőző években keletkezett olasz futurista iskola vezére , később a fasizmus művészeti ideológusa.

29. Kamenszkij. Vaszilij Vasziljevics /1884-1961/. Szovjet futurista költő.

30. Asze.iey. Nyikolaj Nyikolajevics /1889- /. Szovjet költő, a LEF cimü folyóirat egyik alapitója, Majakovszkij közeli barátja.

31. Tretyakov. Szergej Mihajlovics /1892-1939/. Szovjet prózairó.

32. Paszternák. Borisz Leonyidovics /1890-1962/. Szovjet költő, prózairó és műfordító.- 133 -