Lawson, John Howard: Drámaépítés - Korszerű színház 79. (Budapest, 1965)

III. Az előrehaladás

ismerés pillanatában a néző már tisztában volna a szükségszerűséget megindokoló eseményekkel.

Az expozícióban /1934/ Richard Niles-t sikere teljében látjuk. A téma egy konfliktusban gazdag jelenet során vetődik fel, igen ügyesen: Julia Glenn, aki Richardot még szegény napjaiból ismeri, megsérti a férfi vendégeit, vele pedig közli, hogy az anyagi siker tönkretette. Ezután erőteljes jelenet következik Richard és felesége, Althea között. Az asszonyt a féltékenység emészti; tudja, hogy férjének viszonya van a színésznővel, aki uj drámájának főszerepét játssza. A férj és a feleség közötti konfliktus fontos, es a téma bemutatásában lényeges szerepet tölt be. Az írók azonban, ahelyett, hogy ezt a konfliktust kifejlesztenék, elvágják egy melodramatikus sokkal: Althea sósavat önt a másik nő szemébe.

így a férj és a feleség közötti 1934-ben fennálló kapcsolatot a dráma elvágja, és ezután lépünk át e viszony korábbi stádiumaiba. A dráma a Richard és Althea közötti konfliktus köré épül. Althea annak a fényűzésnek és olcsó becsvágynak szimbólumaként jelenik meg, amely Richard tisztességét fokozatosan szétroncsolja. A dráma kibontakozása során ezt a folyamatot követjük visszafelé a múltba. Az első felvonás utolsó jelenetében, amely Richard Riles lakásán játszódik 1926-ban, Richard AltheAval való viszonyának kezdetén tart. Az asszony most még egy másik férfi felesége. Ebben a jelenetben Jonathan Craie, Richard legjobb barátja, óvja őt Altheától és könyörög, hogy szakítson az asszonnyal. Craie elmegy és Althea megérkezik; itt újabb, érzelmileg hatásos jelenet kezdődik, amelyben drámai formában lehetne elemezni a Richard és Althea közötti konfliktust. A jelenetet azonban, szinte még mielőtt megkezdődhetnék, elvágja egy melodramatikus meglepetés - megjön a hir, hogy Althea férje agyonlőtte magát.

Az első felvonásban megindul egy másik ok-okozati vonal is: a konfliktus Craie és Richard, az idealista és- 70 -