Karvas, Peter: Drámaírás ma és holnap - Korszerű színház 76. (Budapest, 1964)

Az igazság drámaisága

let bázisát a forradalom eszméiének és gyakorlatának általános érvényű dialektikus egységére és a belőle nyert megrendítő kollektiv élményekre. A történelem és a társadalom igazságának tudományos megismerését bizonyítékok, maga a tapasztalat igazolta: a világról tett tanuvallomáá igaz volt, az igazság támadásba lendült, fegyverré vált. A forradalmi realizmus mindenfajta dekadens művészi irányzat és forma valóságos és erős ellenfelévé vált.

A szovjet dráma későbbi fejlődési szakaszában,mely a nagyszabású építkezések korszakának megfelelője volt - mint ismeretes -, kétfajta koncepció alakult ki és különült el élesen egymástól: Visnyevszkij és Pagogyin koncepciója, mely "szakított" a mennyezetekkel és háztetőknél, az intim családi kör hangulatával, és Afinogenovnak a kamaraszínház és a pszichológiai dráma nemesítésére és uj kiaknázására irányuló koncepciója. A további fejlődés bebizonyította, hogy itt inkább kétfajta irói véleményről volt szó, a témaválasztásról, melyet a művészi alkat sajátossága döntően befolyásol, nem pedig a szocialista drámairás kétféle művészi céljáról? a Ballada a fejszéről. * vagy a Puskás ember konvencióellenes drámák, melyek hatalmas méretekben és mozgásban ábrázolják a szovjet emberek életét; ezzel szemben a Uásenvka. vagy Arbuzov Tánváia lélektani kamaradrámák: de a szovjet életből és emberi problémáiból semmivel sem ragad meg kevesebbet azoknál, ha jóval kevesebb szereplőt állit is szinpadra; végül számos Gorkijdráma is, vagy a fiatalabbaké, például Rachmanov Viharos alkonyata, vagy Arbuzov, Szimonov^* egyes drámáinak színpadán "mennyezet" is van, vagy legalábbis az átmeneti típust képviselik, de vallomásuk a szovjet társadalom valóságáról semmivel sem halványabb. Mindkét tipus - az epikus forradalmi freskók és az emberi sorsok drámai elemzései - közös cél érdekében szállt sikra és egyazon eszközzel érte el azt: életteli, igazi drámai konfliktussal, mely a jelenségek gyökereit tárja fel és megalkuvás nélkül a dolgok megismerésére törekszik.- 121 -