Gorcsakov, Nyikoláj: Vahtangov rendez. II. - Korszerű színház 75. (Budapest, 1964)
A Turandot herecegnő próbái
alatt ott kall teremniük és cselekedeteikkel«rögtönzéseikkel be kell takargatniuk a szakadást, fel kell gyorsítaniuk a ritmust, meg kell lentenl a helyzetet. Maguk négyen - az előadás szakadatlanul éber őrei. A színház előtt és előttem felelnek érte. Egyfolytában és szakadatlanul a színpadon kell tartózkodniuk. Ez Igen megtisztelő és felelősségteljes megbízatás. Elvállalják? A figurákat zavarba hozta Vahtangov rendkívül szokatlan indítványa: hallgattak. A kollektiv felelősség elve, amelyben Vahtangov nevelődött és amely gyökeret vert a Művész Színház Harmadik Stúdiójának életében is, néha még megzavart minket, fiatal növendékeket.- Menjenek le és segítsenek társaiknak feladatuk végrehajtásában - folytatta Vahtangov. - Ez lesz első kollektiv rendezői munkájuk az előadáson. Osszák fel egymás között a Bölcseket, a rabnőket és a többi "turandotistát" és segítsenek nekik. A figurák feladatokkal és gondokkal terhelten távoztak. Vahtangov mellé Antokolszkij ült le - drámairó, költő és Vahtangov örökös társa a Stúdióban végzett munkájában. Vahtangov többek között rendkívül becsülte Pavel Grigorjevicset hihetetlen szerénységéért, s azért a készségességéért, amivel ez a tehetséges költő bármely, gyakran másodrangú feladat végzésére is vállalkozott, ha a Stúdiónak szüksége volt rá. így Antokolszkij ezen az estén Is a terem sarkában ülve könnyed, ironikus üdvözlést vetett papírra, amellyel a Stúdió hallgatói a nézőket köszöntik.- És megzenésíthető ez a kis vers? - kérdezte Vahtangov, amikor Antokolszkij költői-romantikus modorában felolvasta "müvét".- Természetesen! - felelte készségesen Antokolszkij.- Naivul bájos mondatok - Vahtangov aláhúzott ceruzájával néhány verssort -, valami dallal kötném össze őket.- 89
