Gorcsakov, Nyikoláj: Vahtangov rendez. II. - Korszerű színház 75. (Budapest, 1964)

A Turandot herecegnő próbái

fantasztikus, égszínkék fényfoltok legkülönbözőbb árnyalatait vetítettük. A hold tompé fénnyel sütött.

A függöny Vahtangov érkezésekor össze volt huzva.

Jevgenyij Bogratyionovics jó hangulatban érkezett. Tréfált, miközben körüljárta a szinháznyitásra szinte készen álló uj, nagy helyiséget. - Hem vallunk kudarcot? - kérdezte sokatmondóén, miközben kipróbálta a nézőtéren elhelyezett fadobogót, amely amfiteátrumként emelkedett ki a nézőtérből néhány széles lépcsősoron.- Oltsák el a nézőtéri világítást.Függöny - rendelkezett, majd beült rendezői karszékébe, amely a terem közepén, kis asztal mellett állt.

A fények kialudtak. A függöny szétnyílt és előttünk állt az "éjszakai jelenet" szintere. Kalaf herceg a fehér pamlagon alszik. Brigella, aki valamiképpen kéményseprőre hasonlított, egy kis létrával és lámpával őrt állt.- Előkészítettek mindent, amit kértem? - kérdezte Jevgenyij Bogratyionovics suttogva Kotlübajtól és Zahavától.- Igen - felelték éppoly halkan a rendezők.- Kozlovszkij is helyén van a zenekarával?- Igen, Jevgenyij Bogratyionovics.- és hol vannak a rabszolgák?- A nézőtéren.- És Adelma, Zelima, Szkirina?- A szinpad bejáratánál!- Tegyék a következőket: beszéljék meg a rabszolgákkal, hogy amikor Kozlovszkij váratlanul megszólaltatja zenekarát, ők előugranak a szinpad különböző sarkaiból és a kezük ügyében lévő holmikkal (serpenyőkkel, csengőkkel, botokkal) kétségbeesett pánikban rohangálnak a színpadon át és a szinpad mögé, megjelennek és eltűnnek, amig csak nem szűnik meg a zene. Beszélnek, lármáznak, ijesztegetik egymást és megijednek! Világos a dolog?- Tehát Kozlovszkijnak is meg kell adni a feladatát?

69 -