Gorcsakov, Nyikoláj: Vahtangov rendez. II. - Korszerű színház 75. (Budapest, 1964)

A Turandot herecegnő próbái

lanatban, ahogy rátalálnak agy ilyen könnye d jellegzetességre , amellett, hogy önmagok maradnak, már nem olyanok, amilyennek mi ismerjük és amilyennek önmagukat ismerik. Ezért nem tiltakozom az ellen, hogy Tartaglia jóindulatú, hebegő ember legyen, Pantalone pedig álmüveit titkár, aki azért hadar, hogy beszéde tudálékosabbnak hasson. Ezek a trouvaille—ok nem különösen értékesek és frissek, de ha jól gazdálkodunk velük, remélhetőleg beválnak.

Vahtangov felemelkedett helyéről. Az aznapi próba végétért, Felizgattak, felielkesitettek szavai és úgy éreztük, hogy minden úgy megy, ahogy kell, s már sok társunk áll olyan fokon, hogy nem kell nyugtalankodnunk az uj előadás sorsa iránt.

Néhány nap múlva Jevgenyij Bogratyionovics újra próbát tűzött ki a figurák számára.

Mi elégedetten készülődtünk a szórakoztató ötletek végignézésére, amelyet társaink elénk tálalnak.

Eléggé bátran léptek a színpadra és egy sor lazzit (már magabiztosan használtuk az olasz komédiák szakkifejezéseit) adtak elő.

Bemutatták, hogy borotválja a borbély vendégét s közben az ablakon keresztül szemez egy szép lánnyal; hogyan huzza ki a lódoktor a hiszékeny paciens fogát ("sebészet") és még számos hasonló rögtönzést. Tartaglia és Pantalone továbbra is a legutóbbi beszédhibákat alkalmazták. Szimonov-Truffaldino úgy döntött, hogy figurájuk beszédének jellegzetessége a hadarás lesz és párbeszédeiben ezt a módszert alkalmazta.Brigella nem talált beszéd-jellegzetességet és kérkedve ábrázolta a szigorú kapitányt, aki egy kutyát (!) fog vallatóra. A kutya szerepét egy futballabda töltötte be.

A figurák alakitói mindent igen gondosan, becsületesen hajtottak végre, de... valahogy sem mi, sem Vahtangov nem szórakoztunk el rajta. A nézőtér nem reagált ötleteik- 63 -