Gorcsakov, Nyikoláj: Vahtangov rendez. II. - Korszerű színház 75. (Budapest, 1964)

A Turandot herecegnő próbái

balkonról - tizenöt másodperc kínvallatás a földalatti vesztőhelyen; Turandot párbeszéde Zelimával és Adelmával - a kínzás második tizenöt másodperces adagja; Turandot dühkitörése - harmadik kínvallatás! Szkirina lenn áll, szemével majd felfalja az aranyat és monoton hangon szüköl. Mikor pedig hire jár, hogy Altoum erre tart, pillanatok alatt befejeződik a kínvallatás. Ezt a részt már próbáltuk.

Mit jelent a kínvallatás szinpadilag? A hangok, kiáltások, zajok és a hóhérok járás-kelésének szörnyű kakofóniáját, Tolcsanov vad fájdalomkiáltásait, "haláltáncát". Timur viszont a lefejezés után nyugodtan vár tovább - megszokta már, hogy a császárok parancsára mindig hullanak a fejek.

Próbáljuk el mind a két epizódot külön-külön. Készüljenek a hóhérok. Ke feledjék: kínozzák Barahot, ahogy csak tudják. S gondoljanak rá, hogy az epizód tizenöt másodpercig tart. Kezdjük!

És a hóhérok vadul felüvöltöttek, a zajkeltők működésbe hozták "ütő-eszközeiket", a serpenyőket és lapátokat. Tolcsanovra megsemmisítő erejű csapások hullottak. Stop. Felcsendült Vahtangov csengője és egy pillanat alatt mindez félbeszakadt. Timur barna kenyérhéj darabkát húzott elő zsebéből és nagy lelkinyugalommal majszolni kezdte.- És most hogyan tovább? - hangzott fel Vahtangov hangja. - Miért álltak meg?- Most Turandot szövege jön - szólt Kotlábaj.- Szó sincs róla! Most jön a Hóhérok jelenetének legfontosabb mozzanata: megpihennek! Ez mindennél szörnyűbb: 4. a roppant erőfeszítéstől kimerült hóhérok pihenőt tartanak. Hiszen még a szólásmondás is azt tartja: "He tarts a kinzó hóhértól, de rettegj a pihenőtől".

Ilyen szólásmondás természetesen soha nem létezett.De Vahtangov fantáziáját nem állíthatta meg semmi, ha munkájának egy-egy hangsúlyos pontjához érkezett. Próbálta volna meg valaki,hogy vitába szálljon vele e szólásmondásról!- 112