Gorcsakov, Nyikoláj: Vahtangov rendez. I. - Korszerű színház 74. (Budapest, 1964)

Áttérünk a rendezésre

ugyanolyan tisztának kell lennie, mint a kisgyermek tekintetének! Nem mondtam csúnyán, ugy-e? - nevette el magát Vahtangov aforizmáján. - Naplóikba ne vezessék be e magasztos szavakat, mert a történészek kinevetik magukat. Az ablakokat viszont tisztítsák meg kétszer napjában, vagy találjanak ki valamit, hogy azok „tündököljenek az éjszakában"^* - fejezte be vidáman Vahtangov. - Most pedig gyerünk tovább.

Átment az utca másik oldalára és megállt az egyszerű, barna, kétszámyu kapu előtt.- Talán át kellene festeni - mondta önmagának Vahtangov. - Különben nem kell; a frissen festett kerítések, kapuk mindig gyanúsan újak - fűzte hozzá. - „Kivül bemázolták" - gondolják az arrajárók, ha egy-egy ilyen frissen mázolt kerítés előtt elhaladnak -, de ördög tudja, mi van mögötte."Ez gyakran fordul elő. Kezdődjék hát az ünnep egy szolid, „élemedett" kapu mögött!

Határozott mozdulattal bement a házba. Ott álltunk a szűk, élesen kanyargó csigalépcső alján. Ezen a lépcsőn semmi különös látnivaló nem akadt. De Vahtangov csak állt és nézte a felfelé futó falépcső fokait.- A futuristák biztos kiszíneznék a falakat - mondotta, mintegy hangosan gondolkozva. - Szárnyas pegazusok röpködnének rajta, és felszerelnének egy vad formájú álmennyezetet. Én a legszívesebben világos, kékesszürke futószőnyeget látnék itt, amelyet minden fokhoz bronzból vagy rézből való, vakitóra tisztított, mint a matrózok mondanák, „suvickolt", pántok erősítenek. A falakat jó volna vászonnal borítani - ez lenne a falburkolat. A vászon falburkolatot keskeny léccel kell elválasztani a

l*Ez a "találmány" egyébként megszületett. Az egyik növendék csodatevő receptet kapott a nagymamájától: néhány csepp Bzalmiákból és fogporból álló pépet vékony rétegben gyapjudarabra kentünk. Ezzel tisztítottuk az ablakokat, amelyek "tündököltek az éjszakában".- 85 -