Gorcsakov, Nyikoláj: Vahtangov rendez. I. - Korszerű színház 74. (Budapest, 1964)
A rendezői órák folytatódnak
Az asztal kettészakadt, az abroszok félrecsusztak, a tányérok összekeveredtek, a vendégek elazéledtek a szoba különböző részeibe, csak a menyasszony és a vőlegény ül rendületlenül ebben a zűrzavarban, mint két kőbálvány - ez már Csehov! Lehet, hogy Így végződik majd a mi Lakodalmunk? A vőfély kétségbeesett hangon, kiáltva kezd bele pohárköszöntőjébe , de egy magas hangnál megcsüklik. És mindennek vé ge... Függöny!... Ezen az estén nem próbáltunk tovább. Vahtangov Sztanyiszlavszkijjal való találkozásairól mesélt, «unkájukról ar nsö Stúdióban. Közölte velünk: Luzsszklj beleegyezett abba, hogy előadjuk Möllere George Dandlniát. Kért, hogy jelenlegi gyakorlatainkat és próbáinkat különleges figyelemmel,gonddal folytassuk, dolgozzunk sokat és kitartóan, mert szindarabrészleteinket és gyakorlatainkat be akarja mutatni Sztanyiszlavszkijnak. A Lakodalom további próbái rendben folytak. Vahtangov kívánságára a darabot néha megállás nélkül,három-négyszer is lejátszottuk egy estén. Azután részletes megjegyzéseket fűzött ahhoz, amit egy ilyen alkalomkor megfigyelt. Néha viszont szinte percenként félbeszakította játékunkat, gondosan szétválasztotta a jeleneteket, ügyelt a pontos szövegmondásra, megmagyarázott minden vesszőt a szövegben, s mindezekkel teljesen tisztázta a szavuk helyes értelmét, a szereplők egymáshoz fűződő helyes viszonyát. Vahtangov azt kutatta, hogy idézhetné fel formailag kristálytisztán, tartalmilag mélyen Csehov vigjátékát. Valószínűleg ehhez sokkal tapasztaltabb és tehetségesebb színészekre lett volna szüksége, mint amilyenek mi voltunk, akik CBak bizonytalanul, tapogatózdva kerestük színpadi feladatainkat.- 74 -
