Gorcsakov, Nyikoláj: Vahtangov rendez. I. - Korszerű színház 74. (Budapest, 1964)
A rendezői órák folytatódnak
- „Petite corbeille - kis kosár!" „L’étoile - csillag!" - jelentettem be az uj figurát és fordítottam egyidSben.- Ó - gondoltam -, ha Vahtangov korábban szólt volna, hogy ez le3z a feladatom, hogy fel tudtam volna rá készülni! Nem értettem, hogy Vahtangov semmi féle rendezői előkészületet nem hajtatott végre ezzel a tánccal kapcsolatban. Rögtönzött, a leendő rendezés különböző mozzanatait a színészek által végrehajtott feladatok menete folyamán alakította ki. Táncoltunk, közben néhány jelenetet lejátszottunk, ő pedig megteremtette azokat az „adott körülményeket", azt az atmoszférát, amelyben véleménye szerint Csehov darabjának eseményei lefolyhattak. Nyunyin a francia négyes közben érkezik meg, rögtön bekapcsolódik, a mama mellé sodródik és a figurákat lejtve meséli el neki, amit a tábornokról tud. Jaty és Aplombov szintén a quadrille közben vész össze s a láncban távol helyezkednek el egymástól. A gyertyák és a lámpák fénye hunyorog a tánc kavarta légvonattól. A lakájok nem tudják megigazítani a lámpákat... Fővilágositó, gondoljon erre a fényhatásra! - Néhány vendég tánc közben kap be egy-egy falatot, hörpint le egy pohárka italt. De senki nem hagyja félbe a táncot egy pillanatra sem. A lakájok tálcán hordják körül az ételt és italt. Kínálják a táncolókat és kísérik azokat, akik valamit fogyasztanak.- Rendezők, tanulják meg, milyen gyakorlati munka kell egy-egy darabhoz. Megértettük, hogy az előadásban mindez másképp alakul majd, de rendkívül tetszett nekünk e sajátságos gyakorlat a lakodalom ritmusának és vendégei hangulatának kialakítására - és valamennyien minden erőnkből igyekeztünk Vahtangov utasításainak eleget tenni. Az elkeseredett tánc már több mint egy órája tartott. A francia négyes egyik figuráját követte a másik, köztük 42 -
