Gorcsakov, Nyikoláj: Vahtangov rendez. I. - Korszerű színház 74. (Budapest, 1964)

Az első órák

kérte őt, Vahtangovot, hogy vegye át vele /!/ Salieri sze­repét a „módszer" szerint. /!!/ Érted a dolgot? És Jevge­­nyij Bogratyionovics meséli, hogy milyen furcsa érzés volt számára K. Sz-szel tartani próbát. A próba végén pedig K. Sz. bevallotta neki, hogy ő is nagyon félt attól, mit kí­ván majd tőle Vahtangov...^’- Én meg ülök itt, mint egy hülye! Vahtangov megfe­ledkezett rólam, ilyen ragyogó dolgokat mesél... ...Elég! szakította félbe siránkozásomat e pillanat­ban igen hangosan Vahtangov. Kissé riadtan fordultam felé, azt gondoltam, hogy észrevette Kancellel folytatott halk beszélgetésemet. Va­lóban annyira belemerültünk, hogy megfeledkeztünk a fel­adatról, amelyet Vahtangov adott.’- Elég, kitünően hajtotta végre a helyzetgyakorla­tot! - ismételte meg mosolyogva Vahtangov, elképedt arcom­ra tekintve.- Én nem hajtottam végre semmit... Vártam, hogy mi­kor adja meg a jelt a kezdésre... - védekeztem teljesen megzavarodva.- Ez a legértékesebb bennes olyan természetesen haj­totta végre a helyzetgyakorlatot, mint aki semmit sem„hajt végre" - mondotta Vahtangov. - Persze ez a dolog nem volt ment némi rendezői ravaszkodástól az én részemről: láttam, mennyire megijedt, hogy helyzetgyakorlatot kell végrehaj­tania. Ijedten pedig a művészetben nem megy semmire. Ez az első rendezői szabály. írja fel magának. Ezért első fel­adatom az volt, hogy valamennyiüket megszabadítsam azoktól ^•A Mozart és Salieri próbád rendkívül sokat jelentettek Vahtangov számára, különösen azért, mert módot nyújtottak arra, hogy együtt dolgozhassék Sztanyiszlavszkijjal. Salieri szerepének megformálásához nyújtott rendezői se­gítségében Vahtangov arra törekedett, hogy visszaadhasson valamit mesterének abból a tudásból, amelyet tőle a szi­­nészvezetés bonyolult munkájára vonatkozóan kapott.- 14 -

Next

/
Thumbnails
Contents