Barba, Eugenio: Kísérletek színháza - Korszerű színház 73. (Budapest, 1965)
A beszélt nyelv technikája
dója mellett, elősegíti a vokális és fizikai erőkifejtésekre alkalmasabb fizikai állapotot. A totális légzés megszokása jókora adag tudatos munkát követel, vagyis a légzőszervek konkrét ellenőrzését. Amint ismeretes, a különféle jóga-ágak, köztük a Hatha- Yoga, megkövetelik a mindennapi légzögyakorlatokat, hogy tudatossá tegyék, ellenőrizzék és kiaknázzák ezeket az automatikussá vált funkciókat. Éppen azért szükség van egy sor rendszeresen végzett gyakorlatra, amelyek megkönnyíthetik a légzési folyamat tudatosítását. Hogy totális-e a légzés, az többféleképpen ellenőrizhető! a/ A földre vagy más kemény felületre fekszünk, hogy gerincoszlopunk kiegyenesedjék. Egyik kezünket a mellkasunkra, a másikat a hasunkra helyezzük. Lélegzetvételkor, folyamatosan emelkednie kell először a hasunkra helyezett kéznek, azután a mellkasra helyezett kéznek. Kilélegzéskor a helyzet forditott: először lesüllyed a mellkasra helyezett kéz, aztán a hasra helyezett. Jól vigyázzunk, nehogy két fázisra osszuk a totális légzést. Az ilyen kettéosztás hanggyulladást, sőt idegzavarokat is okoz. Ezt az ellenőrzést önmagunkon is, másokon is elvégezhetjük. b/ Ezt a módszert a Hatha-Yogától kölcsönözték. A gerincoszlop legyen teljesen egyenes /vagyis kemény talajon feküdjünk/. Ujjunkkal befogjuk az egyik orrlyukat, belélegzünk a másik orrlyukkal. Kilélegzésnél megfordítva: bedugjuk azt az orrlyukat, amelyik belélegzett és kilélegzünk azon az orrlyukon, amelyet előzőleg elzártunk. A három fázis közötti időfelosztás a következő: A /belégzés/ - 12 /a levegő megtartása/ - 8 /kilégzés/. c/ Ezt a - klasszikus kinai színháztól kölcsönzött - módszert bármikor alkalmazhatjuk /a két megelőző fekvő helyzetet követel/. Először, két tenyerünket rátámasztjuk a lengő bordák hátsó részére. A belégzésnek pontosan ott kell kezdődnie, ahol a két kéz van és áthaladva a mellkason, a koponyában kell befejeződnie. A kilégzés ellenkező sorrendben történik: a koponyából, a mellkason keresztül addig a helyig, ahol a két kéz van. Vigyázzunk, nehogy túlságosan összenyomjuk a levegőtömegeket, amelyet a koponyáig felhalmoztunk. Az egész folyamatot megszakítás nélkül kell véghezvinni, vagyis a hasi fázis és a mellkasi fázis közötti felosztás nélkül. Ez a módszer két pozitívumot eredményez: a levegő folyamatosan vonul a hason és a mellkason át és - minthogy nem vetjük alá felesleges erőfeszítésnek -, megakadályozza a has aránytalan kitágítását. A bordákat nem a tüdők tágitják, ellenkezőleg, a bordák kitágulása teszi lehetővé a tüdők számára a szükséges levegőtömeg elnyelését. A totális légzéshez az szüksé- 95 -
