Barba, Eugenio: Kísérletek színháza - Korszerű színház 73. (Budapest, 1965)

Rendezés

RENDEZÉS

A pszlohodinamlkus színház úgy értelmezendő, mint introvertált kollektiv kísérlet. Kisérlet, hogy túl a társadalmi rétegen, túl a pszichológiai rétegen, megkeresse az ember eleven magvát, az örök gondolati segítségével. Pavlov kutyái nyálaztak, amikor vörös korongot mutattak nekik. A mai emberben hasonló „emocionális nyálazási" folyamat megy végbe azoknak a művésziétlen sablonoknak a láttán, amelyeket művészetnek tart.

A pszichodinamikus színház „elkötelezettjének" lenni annyit jelent, hogy szembe kell állítani az ember tudatát a sorsával, álmaival és vágyaival, kegyetlenségeivel és naivságaival, rá kell ébreszteni a jelen emberét egyrészt a tapasztalatai és a szkepticizmusa közötti összeütközésre, másrészt el kell öt vezetni a gyökereihez, a „szellemi hazájához" - mítoszokhoz, képekhez, látomásokhoz -, amelyek megőrizték a közösségre gyakorolt cselekvő hatalmukat. Sz a szembeállítás előidézi majd a feltételes reflexekbe zsugorodott emóciók felengedését, áttöri a szellemi és lelki sztereotipok páncélját, működésbe hozza a belső élet teljes mechanizmusát, a mindennapi élet egyformasága