Barba, Eugenio: Kísérletek színháza - Korszerű színház 73. (Budapest, 1965)

Bevezetés

"concret thinking” egymásra utaló egységének jelez /Vö. 70. old./, vagyis a látomás és elemzés egységének tart, az a valóságban, az előadás gyakorlatában - legalább is igy, a leirt ismertetések alapján - két különálló részre esik. Amit a közönség élvezni tud, az nem a darab, hanem a játék más logikájú, önmagában érdekes szerkezete.

A kiadás indokairól...

Amint láttuk. Barba elméleti és gyakorlati kísérletének szinte egyetlen tézise sincs, amelyet ne vitatnánk, amelyet esetleg ne találnánk mosolyogni valóan naivnak. Mégis megjelentetjük tanulmányát a "13 soros színház" első elméletigyakorlati keresztmetszetét. Teszszük ezt azért, mert erős meggyőződésünk, hogy ideológiai tisztázódáshoz csupán a nyílt csatákban juthatunk el. Ha ez a színházi kísérlet csupán a pletykákban,a félhivatalos vagy mitikussá nagyított értesülésekben él a színházi köztudatban, akkor súlya, jelentősége, vonzereje, sőt valóságos arculata sokkal erősebben deformálódik. Akkor egyszerűen mitikus nagysággá változik és szakembereinkből kicsalja az "ez kellene itt is" fanyar vágyát. A közelebbi megismerkedés, az érdemek és tévedések konkrét játéka másképp mutatja be ezt a képet, széttöri a nőni akaró mítoszokat. Másodszor ezen az alapon a tények ismeretén, a gondolatok publikálásán lehet megindítani a szakmai vitát. ö ennek a publikációnak egyik legfontosabb feladata ez lenne: vitát indítani a korszerűség irányába futó kísérletek felett, rámutatni arra a veszedelemre, amit a dilettáns, fe- 23 -