Barba, Eugenio: Kísérletek színháza - Korszerű színház 73. (Budapest, 1965)

A beszélt nyelv technikája

Szerkesszük meg a hibákat

Ha a szinész hibát követ el /beszéd vagy mozgáshibát/, gyorsan illessze azt bele a szerep szerkezetébe. Ne álljon meg. ne is ismételjen, hanem - esetlegesen hatásként használva fel a hibát - folytassa a játékot. Például, ha a szinész tökéletlenül mond ki egy szót, ezt a tökéletlen kiejtést ismételje meg a következő mondatok során oly módon, hogy a néző ezt tudatos hatásként érzékelhesse.

Az előadásmód technikája

Nincs különbség a között, hogy költeményt vagy prózát mondunk-e. Mindkét esetben a ritmus, a tagolás és a logikai hangsúly az alapkérdés.

A prózában meg kell találni, vagy inkább meg kell fejteni ezt a ritmust. A feladat, hogy feltárjuk a szöveg jellegzetes ritmusát. A jó szinész még a telefonkönyvet is ritmikusan tudja olvasni. A ritmus nem egyértelmű a monotóniával vagy egyhangú prozódiával, hanem rezgést, változást, hirtelen váltakozást jelent.

Keressük meg a szövegnek - a szöveg ritmusával konvergens - logikai hangsúlyát.

Ne áldozzuk fel, még prózában sem, a ritmust a logika kárára és megfordítva.

Ne vagdaljuk szét, vagy ne vágjuk el a szöveget. Ne jellemezzük a logikai hangsúlyt szünetek segítségével. A mondat logikai hangsúlya ne különüljön el, hanem legyen a ritmikus hullám, pontosabban ugyanazon légzési-vokális hullám csúcspontja.

Sokszor, ugyanabban a mondatban két különböző, sőt, egymástól távol is levő szó hordja ezt a logikai hangsúlyt.

Tudatosítsuk a pulzus, a szív és a vér ritmusának konvergálását a mondat ritmusával. A szinész felhasználhatja ezt a konvergenciát, meggyorsítva a légzés és a recitálás ritmusát. Ilyenkor a néző ezt a szervezet ritmikus gyorsulásaként érzékeli.

Vigyázzunk, nehogy öntudatlanul meggyorsítsuk a mondat sebességét. Ez általában, vers esetében a cezúra után, prózában pedig a mondat végén következik be.

Lényeges, hogy az előadásmódban operálni tudjunk a mondatokkal. A mondat olyan integráns - inkább hosszú, mint rövid - érzelmi-logikai egység, amely egyetlen légzési-vokális hullámmal ejthető ki. A hangsúly vagy a logikai hangsúly alkotta epicentrum körül forgó forgatag. Nem szabad megrövidítenünk ennek az epicentrumnak a magánhang- 107 -