Redgrave, Michael: Mesterség és művészet - Korszerű színház 72. (Budapest, 1964)
BEVEZETŐ Kiadványunk szerzője, Sir Michael Redgrave, a mai angol színjátszás egyik vezető egyénisége, 1908-ban, Bristolban született. Miután a cambrldge-i egyetemen diplomát szerzett, jó ideig tanitott s, mint azt 6 maga is megírja, viszonylag későn, 26 esztendős korában szánta rá magát a szinházi pályára. Ekkoriban azonban rendezőnek készült, mivel úgy vélte, túl magas termete alkalmatlanná teszi a szinpadi fellépésre. A sors másképp döntött: tanuld idejében, amelyet a liverpooli Repertory Companynél töltött, két év alatt 27 szerepet bíznak rá s a főváros máris felfigyel munkásságára. 1936-ban az Old Vic szerződteti és első két fellépése jelentős sikert hoz: Laertest alakítja Laurence Olivier Hamletje mellett és Orlandót, Edith Evans-Hosalinda partnereként. 1937/38-ban John Gielgud szerződteti egy klasszikus szezonra s ekkor Játssza el Gielgud II.RichárdJa mellett Bolingbrokeot. Itt, a Queen’s Theatre-ben kezdődik el alkotói barátsága Copeau vejével, Michel Saint-Denie-vel, az ekkor Angliában mflködő kiváló szinházi emberrel. Redgrave először Saint-Denis rendezésében a Három nővér Tuzenbachját alakit ja, majd 1938/ 39-ben átszerződik Saint-Denis-hez, s az ő szinházi vállalkozásában azámoe jelentős szerepet formál meg, többek között a Vizkereezt Keszeg Andrását. Ettől fogva élvonalbeli szinésznek számit, akire a film ie egyre fokozódó igényt tart: a mai napig több, mint negyven filmben alakított főszerepet. A háború alatt főleg modern drámákban, Eliot, Werfel, Ardrey müveiben lép fel, de ekkor alakit először két olyan szerepet is, amelyről soron következő Írásaiban sok szó esik: John Gay Koldusoperájának Macheath-ét éa Turgenyev Egy hónsp falun jának Rakityínját. Színészi fénykora akkor kezdődik, amikor 1949750-ben visszatér az Old Vic-hez és Shakespeare-hez. 1950-ben a század egyik elismerten legjobb Hamlet-alakitását nyújtja, majd három nagy sikerű évadot tölt Stratford-on-Avonben: 1951-ben II. Richárdot, Hővért és Procperót, 1953- ban Shylockot, Antoniust és Leart, 1959-ben pedig Hamletet és Benedeket alakit Ja. 1959-ben érdekes kieéiiet tanújává teszi nézőit: maga dramatizálja Henry Jamee egy novelláját, amely Az Aspern-féle iratok /The Aspern Papers/ címmel kerül színre saját főszereplésével. 1960-ban az uj angol drámairól mozgalom egy jelentős képviselőjének,Robert Boltnak A tigris és a ló cimü drámájában játszik főszerepet; az előadás egyik érdekessége, hogy a Redgrave alakította egyetemi professzor leányát a művész lánya, a jelentős színésznővé nőtt Vanessa Redgrave játszotta. Ugyanebben az évben járt Redgrave egyébként Budapesten is; a magyar közöneég, amely a művészt már több filmből /így látják a csillagok. Tövis és borostyán. Bunbury/ ismerte, most egy, Shakespeare nagymonológjaiból összeállított magas színvonalú előadóesten csodálhatta meg rokonszenves egyéniségét, pompás technikáját, a
