Redgrave, Michael: Mesterség és művészet - Korszerű színház 72. (Budapest, 1964)
V. Jegyzetek a rendezésről
- 110 -Ezt a produkciót nagyon biztos kéz öntötte nagyon szilárd formába. Azt hiszem, valamennyien egyetértenek velem abban, hogy ez a darab, stilizáltsága, retorikája és hosszú beszédei következtében, sokkal könnyebben válhat formálissá vagy belül üressé, mint sok máB színpadi alkotás. Hadd mutassak most rá néhány pontra, amelyet valamennyiünknek szem előtt kellene tartania, mégpedig nem csak ma este, hanem minden előadáson. Ha valamilyen darabot már bizonyos ideje játszanak, az egyik legelső dolog, amiről a színészek hajlamosak megfeledkezni, a drámai szituáció. Nem lépünk be a színpadra elég jelentőségtelin és céltudatosan. Előre tisztában vagyunk az egyes fordulatokkal. Olyan hangnemben kérdezünk, amelyből világos, hogy tudjuk a választ. Néha, sőt, voltaképp igen gyakran, csak fokozat! kérdésről, valami parányi hanglejtésben árnyalatról van szó. Ha én magam például Hektor kérdését Busirishez: "És mi történt?", oly módon ejtem, amelyből a leghalványabban is kiderül, hogy Hektor jól tudja, mi történt, akkor Busiris válasza észrevehetően kevésbé mulatságos. Ebben a darabban sok a kérdés és közülük csak kevés a pusztán szónoki. Az első tömegjelenetben - vagyis Priamusnak és a többieknek belépése után - egész sereg kérdés pattog oda-vissza a levegőben, különösen Hektor irányába. Itt van például még az az egyszerű kérdés is: "Mit látsz?" Valaki azt mondhatná: hiszen Priamus tökéletesen tisztában van vele, hogy mit néz Hektor; de hangjában mégis ott kell bujkálnia annak az árnyalatnyi bizonytalanságnak, kíváncsiságnak, amely elárulja, hogy Priamus nem tudja, vajon mit felel majd Hektor; azt-e, hogy "egy istennőt", azt-e, hogy "a holdat" vagy pedig azt, hogy "a világ legszebb asszonyát"; és a bizonytalanságnak enélkül az árnyalata nélkül Hektor válasza veszítene hatásosságából. Ugyanez vonatkozik Prianus első kérdésére: "Mit mondtál?" Pontosan tudja ő, mit mondott Hektor, de alig hisz a fülének. Domokos szövege: "Azt mondta, hogy fütyül Helénára", csak annál hatásosabb lesz, ha nem hangzik teljesen élőkészitetten. És hasonlóképpen állunk a