Vinaver, Michel: Sztanyiszlavszkij és Brecht - Korszerű színház 68-69. (Budapest, 1964)
Käthe Rülicke: Sztanyiszlvaszkij és Brecht munkamódszere
- 46 -több ismerettel kell rendelkeznie, mint előtte bármely más kor színészének: ismeretekkel a társadalmi összefüggések és az emberek közötti kapcsolatok területén. Ennek az újfajta színművészeinek szükségességét Brecht nem az esztétikából, hanem a társadalmi élet követelményeiből kiindulva vezeti le. Olyan játékmódot kiván, amely képes visszaadni a társadalom és az emberek ellentmondásos fejlődését és amely a színészt képessé teszi rá, hogy ugrásokat, hirtelen átcsapásokat, ellentétes magatartási módokat ábrázoljon. A közönség Színpad és közönség ellentmondásával Brecht a Mahagonny város emelkedése és bukása cimü operához irt Megjegyzéseiben csak röviden foglalkozik: a néző álljon szemben az előadással, tanulmányozza az eseményeket és ismerje fel változtatható és változó mivoltukat. A közönség azonban, amelytől ezt az újfajta magatartást követeli és amelyet e Meg.i egy zésekben úgy ir le, mint "felnőtt, a létért való harcban megedzett és kérlelhetetlen embereket", maga is rajta ült azon az ágon, amelyet ezúttal el kellett volna fűrészelni^ egyáltalán nem tulajdonított fontosságot az ábrázolt társadalom megváltoztatható voltának, hanem, elsősorban a lipcsei ősbemutatón, színházi botrányt rendezett. A Koldusoperához Írott Megjegyzésekben Brecht azt mondja: attól a “dohányozva-figyelő" magatartástól, amelyre a közönséget indítani akarja, "olyan színházat" remél, "amely épp úgy tele van szakemberekkel, mint ahogyan a sportcsarnokok ilyenekkel vannak tele." "A Koldusopera nemcsak mint tartalommal foglalkozik a polgári elképzelésekkel, tehát azáltal,hogy ábrázolja ezeket, hanem azáltal is, ahogy ábrázolja őket. Valamiféle beszámoló arról, amit a néző a színházban az életből látni kiván. Mivel azonban ugyanakkor néhány olyan dolgot is lát itt, amit nem kiván látni, tehát mivel kívánságait nemcsak megvalósít-
